Miért göndörödik, pöndörödik, kunkorodik a paradicsom levele?
Kell-e félnünk?
A levél sodródása lehet fiziológiai rendellenesség, aminek nincs kihatása a hozamra, termésre. Okozhatja a forró, száraz időjárás és a szél, de előfordulhat a stressztől, mint a magas nedvességtartalom, vagy a nitrogén okozta gyors növekedés, erős metszés esetleg gyökér sérülés. Az alsó leveleken jelenik meg a sodródás, mikor a levelek hosszában összesodródnak. Az érintett levelek merevek, kemények, bőrszerűek lesznek. Néhány esetben, ha a hőmérséklet és nedvesség okozta hatások "rendeződnek", csökken a stressz, a levelek is kisimulnak, ha azonban hosszan tartó negatív hatások megmaradnak, a levelek már nem fognak vissza egyenesedni.
A levélsodródás súlyossága fajtafüggő is, a magas hozamúak fogékonyabbak, a folyton növők (indeterminált) érzékenyebbek rá, mint az egyszer termő (determinált).
Akkor is előfordul levélsodródás, mikor szárazság van, és hogy kevesebbet párologtasson, összegöndörödik. Mulcsozással, talaj takarással tudjuk az egyenletes talajnedvességet biztosítani.
Okozhat levélsodródást a levéltetű és a takácsatka is. Alaposan nézzük meg a levelet, és ha szívó, rágó kártevő jelenlétét észleljük, használjunk Neemazalt.
Vírus okozta levélsodródásesetében sajnos nem tehetünk semmit. Szedjük ki a vírusos növényt és semmisítsük meg. Nincs rá megoldás, permetszer, házi gyógymód.
Tápanyaghiány okozta levélsodródás: Rézhiány
Gyomirtó okozta levéltorzulás:
hogy kerül a gyomirtó a paradicsomra? Véletlenül - a szél odasodorja a permetet - , de a leggyakoribb hiba, hogy a permetező nem lett elég alaposan kimosva.
Tápanyaghiány a növényeknél
Tápanyaghiány
Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány.
A fák és növények alultápláltsága házi kertben is előfordul. Tünetei a rövid hajtások, a kisméretű levelek, a gyenge virág- és termésberakódás. A legtöbb tápanyag hiánytünet általában nem a hiányzó, hanem a túlsúlyban lévő tápelemeknek köszönhető, s az egyoldalú műtrágyázás következtében alakul ki. Ez annak a tévhitnek tudható be, hogy sokan összekeverik egymással a teljes körű tápanyagellátás és a szervestrágyázás fogalmát. Sokan azt hiszik, hogy a gyepnek alkalmas műtrágyák vagy a keserűsó a fák tápanyagigényét is kielégíti. Ez azonban tévedés, hiszen ezek közül egyik sem tartalmazza az összes szükséges tápelemet. A gyümölcstermő növényeknek káliumtúlsúlyos, kiegyenlített, minden makro- és mikroelemet tartalmazó tápanyagellátásra van szükségük. A vas vagy a mangán kijuttatása ugyanolyan fontos, mint a káliumé, csakhogy ez utóbbit sokkal nagyobb mennyiségben veszik fel a növények. A növekedés a hiányzó elem következtében leáll, és a többi, túlsúlyban lévő tápelemet a növény már nem tudja hasznosítani. A felesleges tápanyagok azután a talajvízbe mosódnak és szennyezik környezetünket. Sokszor a meszes vagy túl savanyú talajok az okai a hiánytüneteknek, mivel a kedvezőtlen pH-érték akadályozza az egyes elemek felvételét.
A jellegzetes hiánytünetek:
Vashiány
Először a hajtáscsúcs fiatal levelei, majd később az idősebbek is megsárgulnak, a levélerek általában zöldek maradnak. Ha a hiány sokáig tart, akkor a levelek a szélükön száradni kezdenek. Ez az úgynevezett vasklorózis a klorofilképződéshez elengedhetetlen, vízben oldható vas hiányát jelzi. Ilyen típusú klorózis többnyire meszes talajokon lép fel, mivel a mész gátolja a talajban kötött vas felszabadulását. Az is okozhat hiánytünetet, ha a talaj sok építési törmeléket tartalmaz. A gyógymód a talaj pH-értékének csökkentése fiziológiai műtrágyákkal, s a talajállapot néhány éven belül harmonizálódik. Ha a helyzet súlyossága azt kívánja, használhatunk vastartalmú lombtrágyákat.
Mangánhiány
A levelek a vashiányhoz hasonlóan klorotikusan elsárgulnak. Az erek és környékük azonban rendszertelen foltokban sötétzöldek maradnak. Ez a hiánytünet erősen meszes talajokon és az egyoldalú tápanyag-utánpótlás következtében alakul ki. Laza talajokból erős esőzések is kimoshatják a mangánt. A talaj pH-értékének csökkentésével, illetve mangántartalmú műtrágyák használatával a hiány kiküszöbölhető.
Magnéziumhiány
Tünetei először júliusban jelennek meg a hosszabb hajtások alapi részén, az idősebb leveleken. A levélerek között sárga foltok keletkeznek, amelyek viszonylag gyorsan elhalnak. A beteg levelek idő előtt lehullnak. A magnéziumhiány savanyú talajokon erősebben jelentkezik; azonban a legfőbb ok az erősen káliumtúlsúlyos, egyoldalú, magnéziumot nem tartalmazó műtrágyák adagolása. Magnéziumot tartalmazó trágyák használatával a tünetek gyorsan megszüntethetők. Hosszú és rövidtávon egyaránt a magnéziumtartalmú műtrágyák kijuttatása a legjobb megoldás.
Káliumhiány
A tünetek először az idősebb leveleken jelennek meg. A levélszélek megbarnulnak és elszáradnak, kanalasodnak és a fán maradnak. Káliumhiány legtöbbször mészben szegény, kötött talajokon fordul elő, ahol a kálium a talajban erősen kötött állapotban van. Ilyen talajokon a nagyobb károk elkerülésének érdekében mésztrágyázásra van szükség.
A konyhakerti növényeink állapotát is jelentősen tudja befolyásolni, ha hiány illetve többlet van valamelyik összetevőből. A túladagolás éppúgy gondot okoz, mint a hiány.
A tápanyaghiánynak jellegzetes tünetei vannak, a növények a levelek változásával, színük, formájuk deformálódás, pöndörödés, fakulás, lilulás stb. esetben jelzik nekünk, hogy valami hiányzik a talajból.
A tápanyaghiány kialakulásának oka kissé összetett, sok tényezős változó folyamat.
Tápanyaghiány jelei a paradicsomnál:
Tápanyaghiány jelei a kukoricánál:
Egészséges levél:
Betegség vagy bakteriális fertőzés:
Nitrogén hiány:
Foszfor hiány:
Kálium hiány:
Magnézium hiány:
Mechanikus vagy egyéb sérülés:
Szárazság okozta pöndörödés:
Tápanyaghiány tünetei képekben:
Bórhiány:
A bór az egyik legfontosabb mikroelem. Alapvető szerepe van a virágzás ill. a sejtosztódás folyamatában. Hiányában a hajtások növekedése leáll, a tenyészőcsúcsok elhalnak. Hiányában rossz kötődés, deformált levelek és gyakran a virágok elszáradása jelentkezik.
A repce, napraforgó, cukorrépa, szőlő és a burgonya különösen bórigényes kultúrák. Talajvizsgálattal általában jól meghatározható.
Cinkhiány: A cink a magképződésben, gyökérnövekedésben és a betegségekkel szembeni ellenállóságban játszik fontos szerepet. Hiánya gyakran előfordul magas pH értékű, homokos és agyagos talajokon,vagy azokon a termőhelyeken, ahol nagy mennyiségű Mg, K vagy Ca van a talajban. Nagyadagú foszfor-trágyázás cinkhiányt okozhat.
Foszforhiány: A foszforhiány klasszikus tünete a vörös vagy bíborszínű (antociános) elszíneződés az idősebb (alsóbb) leveleken. Vékony levelek, lassú, satnya növekedés. A virágzás, megtermékenyülés gyenge, a szemtermés csökken. A gyökerek fejletlenek, a bokrosodás mérsékelt.
Kálciumhiány:
Az életfolyamatok szabályozója, egyes anyagok alkotója. A sejtfalképződésben is jelentős szerepe van, ezért több növénynél, főleg gyümölcs és zöldségféléknél minőséget is meghatározó elem. A hiányt jellemzően kiváltó közvetett okok közül tehát az egyik, hogy az idős levelek általában felhalmozzák, megkötik a kalciumot, és a fiatal, gyorsan növekedő részek nem kapnak eleget.
Káliumhiány: Sok növény nagyobb mennyiséget igényel káliumból, mint nitrogénból vagy foszforból, fő funkcióit a vízháztartás szabályozásában, a stressztűrés fokozásában és a szárszilárdság kialakításában tölti be. A megfelelő káliumellátás a
hatékony nitrogén hasznosulás elengedhetetlen feltétele. Hiánytünet: Tipikus tünete a levélcsúcsok és levélszélek sárgulása majd elhalása, mely az idősebb leveleken kezdődik. Növekszik a növények aszállyal szembeni érzékenysége, a megdőlésre való hajlam illetve a kórokozókkal
szembeni fogékonyság.
Kénhiány: A kén több esszenciális növényi fehérje nélkülözhetetlen alkotóeleme, ezért a fehérjenövények, az étkezési búza és az olajos magvak esetében különösen fontos. Hiánya gyakran előfordul homoktalajon, alacsony szervesanyag-tartalom mellett, ill. nagy mennyiségű téli csapadék esetén.
Magnéziumhiány:
A magnézium a klorofill alkotóelemeként nélkülözhetetlen a fotoszintézishez. Több növényi enzim aktiválásáért felelős, mint bármely más tápelem. A talajvizsgálattal történő meghatározás általában elegendő, bár oda kell figyelni, hogy a túlzottan sok , Ca vagy Na elfedheti a felvehető Mg mennyiségét.
Mangánhiány:Ez a mikroelem az enzimek aktiválásában, a nitrogén hasznosításban és az energiaforgalomban tölt be fontos szerepet. A mangánhiány kimutatására a levélanalízis a legmegbízhatóbb módszer. Hiánya gyakran fordul elő laza talajokon, levegős magágy esetén, nagy szervesanyag-tartalmú talajokon és magas pH értékek esetén.
Nitrogényhiány: A fejlődés valamennyi szakaszában szükséges
Rézhiány:
Vannak természettől fogva rézszegény talajok (pl. savanyú homok), illetve a talaj magas humusztartalma (pl. a láptalajok esetében) is erősen megköti a rézionokat. Nagy adagú foszfor-, nitrogén- és káliumtrágyázás is relatív rézhiányt eredményez. Szárazabb években a növények a korai fejlődési szakaszokban érzékenyek a rézhiányra. A rézhiányt gyakran nehéz azonosítani, mivel a tünetek nem olyan határozottak, mint más elemek esetében. A növekedés- vagy terméscsökkenést nehezen vagy egyáltalán nem lehet felismerni. Tipikus tünetek a fonnyadás, a besodródás, a fiatalabb levelek elhalása. Általánosan elmondható, hogy a rézhiány először a fiatal, aktív anyagcseréjű leveleken és szerveken jelentkezik.
Vashiány:
A tápanyagáramlás:
Sárgul a növényünk, de mitől?
Ábrán az "A" -val jelölt növény: Bizonyos tápanyagok "mozognak", míg más elemek "mozdulatlanul" vannak jelen. A nitrogén például mobil, azaz mozog a növény szövetein belül. Ha nem tud a talajból felvenni kellő mennyiségű nitrogént a növény, akkor az alsó levelekből vonja ki és szállítja a csúcsra, hogy az új hajtások ki tudjanak fejlődni. Ezzel szemben a kalcium nem mozog, így amelyik fejlettségi stádiumban kapta a növény a kalciumot, oda beépül, de a termésbe, a csúcshajtásokba, a virágokhoz már nem jut kalciumhiány esetén.
Mobil tápanyag a magnézium is, így hiánya esetén az alsó levelekből vonja ki a növény ugyan úgy, mint a nitrogénnél.
Ábrán a "B"-vel jelölt növény: Ha a felső levelek sápadtak, akkor nem nitrogén, vagy magnézium hiány az oka a sárgulásnak. Ebben az esetben, egy "nem mozgó" tápanyag hiányzik, ami lehet:
Kalcium hiány, mert a kalcium is mozdulatlan, esetleg vas, mert a vas mozog ugyan, de lassan.
Tápanyag
Hatása
Hiánytünetek
Forrás
Nitrogén
A fejlődés valamennyi szakaszában szükséges
A levelek sárgulnak, a növények satnyulnak.
Vérliszt, komposztált baromfitrágya, vetésforgóban pillangósok utáni ültetés, juh és kecsketrágya, csalántrágyalé. A túladagolás perzselést okozhat, erőteljes növekedést, túl sok levélképződést, virágzás elmaradását, ellenálló képesség csökkenését okozhatja. (vérlisztet horgászboltokban lehet kapni, csontlisztet kisállatboltokban)
Foszfor
Erősíti szárakat, erősíti, ellenállóvá teszi a növényt a betegséges és kártevőkkel szemben, serkenti a virág és gyümölcsképződést.
A növény vöröses vagy lilás-barnás levélszíneződése, rossz gyökérfejlődés, csekély terméshozam. A túladagolás következtében azonban a vasat, rezet nem képes felvenni a növény, növekedési rendellenesség lép fel.
Csontliszt,háziszárnyasok trágyája
Kálium
A szövetek tartósságát biztosítja, a gyökér és gumóképződést serkenti. Anyagcsere, cukor és keményítőképzés, fotoszintézisnél van nagy szerepe. Hozzájárul a hideg tűrés erősítéséhez.
Az alsó levelek foltos, tarka vagy fodros, fejletlen gyökerek, gyenge szárszövet. A levelek szélükön barnulnak, végül elszáradnak. Túladagolásával növekedési zavar lép fel.
Fahamu, baromfi- marha- és disznótrágya
Magnézium
Klorofil képződés, foszfor oldódás a talajban
Levélerek mentén világosabb foltok jelennek meg.
Kálisó (keserűsó)
Moha a kertben: Miért baj, és mit tehetsz ellene?
Mit jelent, ha mohás a kert?
Ha a kertben mohával találkozol, akkor az valamilyen súlyos talajproblémára (ezekből az előbb soroltunk fel párat) utal, ami külső beavatkozást igényel majd. Azonban ahhoz, hogy hatékonyan tudd orvosolni a fennálló problémát, először is meg kell állapítanod a mohásodás okát. Ez lehet egyszerű vagy nehezebb feladat is. Elképzelhető, hogy van egy mohás hely kertedben vagy udvarodon, ami nagyon árnyékos, és nehezen tűnik el a víz belőle esőzés vagy öntözés után.
Ezt könnyű szemmel is kiszúrni, azonban a túl magas pH értéket már kevésbé. Ha nem tudod megállapítani a problémát, akkor valószínűleg szakértői segítségre lesz szükséged. Mindebből az következik, hogy ha csak simán megpróbálod felszedni a mohát, akkor azzal jó eséllyel csak átmenetileg szabadulsz meg tőlük – a kiváltó probléma továbbra is megmarad. Ezt a problémát kell orvosolnod, ha hosszútávon szeretnéd távol tartani a mohákat kertedből!
Mi a megoldás a mohaproblémákra?
A moha agresszívan terjed és sok fejfájást okozhat, de szerencsére nem lehetetlen megszabadulni tőle. A megfelelő kezeléssel kiirthatod a mohát a portáról, és megakadályozhatod, hogy újra visszatérjen oda. Ehhez meg kell szüntetned azokat a körülményeket, amelyek ideálissá tették kertedet a mohák számára.
A gyepgondozással foglalkozó szakemberek gyakran javasolják a vas(II)-szulfátot javasolják, amellyel gyorsan és hatékonyan lehet megszabadulni a moháktól, biztonságos és olcsó kezelést kínálva ezzel az egyik legnagyobb kerti problémára. A vas(II)-szulfát egy vízben oldódó gomba- és gyomirtó szer, amely segít megváltoztatni a talaj pH értékét, egyrészt elpusztítva a mohákat, másrészt pedig egészséges növekedési körülményeket előteremtve más növények számára A vas(II)-szulfát azért olyan népszerű a mohák ellen, mert nem veszélye más növényekre nézve, könnyedén alkalmazható, és nem is kifejezetten drága, így remek megoldást kínál a talaj hosszú távú károsítása nélkül. Persze a pH értéken kívül más olyan jellemzői is lehetnek a talajnak, amelyek miatt megindulhat a mohásodás – például lehet, hogy túl sűrű, nem vezeti el jól a vizet, vagy nem kap elegendő napfényt. Fontos azt is megjegyezni, hogy a mohák rendkívül jól képesek alkalmazkodni a szélsőséges körülményekhez, ezért hacsak nem tökéletese minden tényező (vízelvezetés, napfény, pH érték, stb.), akkor jó eséllyel még egy alapos vas(II)-szulfát kezelést követően is visszatérnek majd.
TÁPELEM HIÁNYTÜNETEK A GYÜMÖLCSÖSBEN
Tápelem hiánytünetek
Ezek után nézzük, melyek azok a főbb, jellemző, gyakrabban előforduló hiánytünetek, melyekkel sajnos nemcsak a régebbi telepítésű, hanem a fiatalabb ültetvényeknél is szembesülnünk kell. A gyümölcstermő növényekben közel 70 tápelemet mutattak ki, de a többi növényhez hasonlóan csak 15-17 az elengedhetetlenül szükséges, úgynevezett esszenciális tápelem. A tápelemeket attól függően, hogy mekkora mennyiségben igénylik a növények, csoportosíthatjuk makro /C, H, O, N, P, K, Ca, Mg, S./ és mikroelemekre Fe, Mn, B, Cu, Zn, Mo, Cl./. A makro elemeknek hiánytünetei jellemzően az idősebb, míg a mikroelemeké pedig a hajtás csúcsokon, a fiatalabb részeken jelentkeznek.
Hiánytünetek okai:
Abszolút hiány azt jelenti, hogy nincs a talajban elegendő mennyiségű tápelem.
Relatív hiány pedig akkor alakulhat ki, amikor a talajban van elegendő mennyiség, de a felvétel valamilyen oknál fogva akadályoztatott. A tünetek jelentkezhetnek levélen és termésen egyaránt.
A cikkben közölt fényképek a Yara archívumából kerültek felhasználásra.
Őszibarack tápelem hiánytünetek:
Nitrogén hiánytünet őszibarackon 1. sz. kép
Nitrogén hiánytünet őszibarackon
Foszfor hiánytünet őszibarackon 2. sz. kép
Foszfor hiánytünet őszibarackon
Kén hiánytünet őszibarackon 3. sz. kép
Kén hiánytünet őszibarackon
Magnézium hiánytünet őszibarackon 4-5-6 sz. képek
4. sz. kép
Magnézium hiánytünet őszibarackon
5. sz. kép
Magnézium hiánytünet őszibarackon
6. sz. kép
Magnézium hiánytünet őszibarackon
Cink hiánytünet őszibarackon 7. sz. kép
Cink hiánytünet őszibarackon
Vas hiánytünet őszibarackon 8-9-10-11 sz. képek
8. sz. kép
Vas hiánytünet őszibarackon
9. sz. kép
Vas hiánytünet őszibarackon
10. sz. kép
Vas hiánytünet őszibarackon
11. sz. kép
Vas hiánytünet őszibarackon
Bór hiánytünetek őszibarackon 12. sz. kép
Bór hiánytünetek őszibarackon
A hiánytünetek könnyen összetéveszthetőek, felismerésük külön-külön problémásabb, mint egymás mellett látva 13. sz. kép.
13. sz. kép Őszibarack magnézium, mangán, cink hiánytünet
Őszibarack magnézium, mangán, cink hiánytünet
Kajszibarack tápelem hiánytünetek:
Magnézium hiány kajszibarackon 14. sz. kép
Magnézium hiány kajszibarackon
Vashiány tünet kajszibarackon 15. kép
Vashiány tünet kajszibarackon
De nem csak az egyes tápelemek hiánya okozhat problémát, hanem az egymáshoz viszonyított nem megfelelő arányuk is. Eltérő N/k arányok okozta tünetek kajszibaracknál 16. sz. kép.
Eltérő N/k arányok okozta tünetek kajszibaracknál
Szilva tápelem hiánytünetek:
Kálium hiánytünetek szilván 17-18 sz. képek
17. sz. kép
Kálium hiánytünetek szilván
18. sz. kép
Kálium hiánytünetek szilván
Magnézium hiánytünetek szilván 19-20-21. sz. képek
19. sz. kép
Magnézium hiánytünetek szilván
20. sz. kép
Magnézium hiánytünetek szilván
21. sz. kép
Magnézium hiánytünetek szilván
Bór hiánytünetek szilván 22-23-24. sz. képek
22. sz. kép
Bór hiánytünetek szilván
23. sz. kép
Bór hiánytünetek szilván
24. sz. kép
Bór hiánytünetek szilván
Vas hiánytünetek szilván 25-26-27-28. képek
25. sz. kép
Vas hiánytünetek szilván
26. sz. kép
Vas hiánytünetek szilván
27. sz. kép
Vas hiánytünetek szilván
28. sz. kép
Vas hiánytünetek szilván
Réz hiánytünet szilván 29. sz. kép
Réz hiánytünet szilván
Cseresznye tápelem hiánytünetek
Magnézium hiánytünet cseresznyén 30. sz. kép
Magnézium hiánytünet cseresznyén
Mangán hiánytünet cseresznyén 31. sz. kép
Mangán hiánytünet cseresznyén
Cink hiánytünet cseresznyén 32. sz. kép
Cink hiánytünet cseresznyén
Ajánlás:
Egy gondolattal visszatérek a korábban említettekhez, mely szerint a gyümölcsösök az ősszel felvett tápanyagokat raktározzák, tárolják. A csonthéjasok általában cink és bór hiányra érzékenyek. A tavaszi még csekély lombfelület miatt, már ősszel végezzünk lombtrágyázást cink és bór készítményekkel. Ez a következő évi termést alapozza meg. Az őszi lombvédelem erre kitűnő alkalmat kínál, mivel külön kijuttatási költség nem merül fel. A bór- és cinkpótlásra kiválóan alkalmasak YaraVita termékcsalád tagjai, melyek a magas hatóanyag-tartalom mellett tapadásfokozó és eső állóságot növelő adalékkal kerülnek forgalomba.
Összefoglalva: A gyümölcsösökben a már látható tünetekkel jelentkező tápelem hiányok jelentős mennyiségi veszteséget és minőségi romlást eredményeznek, fokozottan romlik a szállíthatóság és a tárolhatóság. Ezen túlmenően beltartalmi értékük is lényegesen alacsonyabb, mint a harmonikus tápanyag ellátásban részesülteké. Továbbá ismert, hogy a gyümölcsösök adott évi kondíciója, egyészségi állapota a következő év termését is meghatározza. Mindezeket figyelembe véve létfontosságú a rendszeres, folyamatos és harmonikus tápanyagellátás.
A pázsit szellőztetése
Kertünk legmeghatározóbb dísze, leglátványosabb zöld felszíne a pázsit. A füvön nyomot hagy maga után a tél, de ezt könnyen orvosolhatjuk. Ha szép, sűrű és zöld gyepet szeretnénk, kezdjük a tavaszt gyepszellőztetéssel.
A gyepszellőztetés felszakítja a szárak tövén kialakult „filcréteget”, ezzel megszűnik a fojtó hatás, és újból lélegezhet jut a talaj. Fény és levegő kerül a gyökerek közelébe így mélyebbre jut a víz és a tápanyagok.
A gépi gyepszellőztetés megszabadítja a pázsitot a mohásodástól, és az esetleges gombás betegségeket, mint például a hópenész is nagy eséllyel tudjuk kontrolálni vegyszerek használata nélkül.
A tápanyag utánpótlásról se feledkezzünk meg: ha mellőzni szeretnénk a szintetikus műtrágyákat, komposzttal vagy biológiailag aktív flórákkal, folyékony baktériumtrágyával elégítsük ki füvünk tápanyagigényeit. A szintetikus szerek mellőzésével valóban egészséges talajt és zöld felületet kapunk. Soha ne szórjunk ki marhatrágyát az érett fűre, nagy eséllyel foltokban kiszáradáshoz, égéshez vezethet.
Miért mohásodik a pázsit?
A gyakori öntözés és nyírás és az árnyék megnövekedése következtében a talaj levegőtlenné válik és a kémhatása elsavanyodik, ami kedvez a mohafélék elszaporodásának.
Gyakran előfordul, hogy a kertészkedő napos helyre telepítette a gyepet, de időközben a fák és bokrok megnőttek, leárnyékolják a gyepet és abban a moháknak kedveznek a körülmények. Árnyékos kertrészeken ezért érdemesebb árnyéktűrő gyeppótló növények ültetésével helyettesítenünk a gyepet.
Mit tehetünk a moha ellen?
Védekezésül évente háromszor-négyszer szellőztetni kell a gyepet, meglevegőztetni a fűcsomók között a talajt. A pázsit lazítása a tavaszi gyepápolás egyik legfontosabb feladata. Az erre a célra szolgáló kézi és motoros eszközök kitépik a mohát és a gyomnövényeket, több helyet csinálnak a füvek számára.
Nagymértékű mohásodás esetén növelni kell a talaj levegőtartalmát, és a talajélet beindítása is nagyon fontos. (Amalgerol oldat)
Jó hatást csak akkor érhetünk el, ha a felszínről kigereblyézhető mohapárna nagy részét eltávolítjuk a kezelés előtt.
A mohásodás ellen vasgálic 10%-os oldatának kiöntözésével is védekezhetünk,illetve kisebb fertőzésnél,illetve a mohásodás elkerülésének érdekében
mohagátlós gyeptrágya kijuttatása is javasolt.
A sok tavaszi csapadék mindenhol előcsalogatja a gombákat. A kalapos gombákat nehéz teljes mértékben kiirtani a gyepből. A látható termőtesteket rendszeres fűnyírással és a kaszálék összegyűjtésével távolíthatjuk el a talaj felszínéről, de a gombafonalak és spórák csak a talaj felső rétegének cseréjével távolítható el teljesen.
A mohátlanításra ajánlott vasgálic a gombák távol tartásában is segítségünkre lehet, a fű ellenállásának növelésével .
Mit tehetünk a moha ellen?
4+1 LÉPÉS A RÓZSA HELYES TELELTETÉSÉÉRT
MIT TEGYÜNK, ÉS MIT NE TEGYÜNK A RÓZSÁNKKAL?
A kertek királynője és egyik legnemesebb éke a rózsa. Sok más növény mellett, ő is gazdagon meghálálja, ha figyelünk rá, felkészítjük a tél viszontagságaira. Ez az impozáns növény örök kedvenc, virágzáskor magával ragadó, felüdítő, mind szemünknek, mind lelkünknek. A szép eredményhez viszont odaadó gondoskodás szükséges, melyeket rózsáink télen is megkövetelnek. Ebben lesz segítségükre ez a pár lépés, amivel biztosan gyerekjáték lesz rózsáink téli védelme.
NÉZZÜK MIK IS AZOK A VESZÉLYEK,
AMIKKEL TÉLEN SZEMBE KELL NÉZNIÜK:
A tartós fagy.
Ha napokon keresztül -10 fok, vagy a körüli hőmérsékletek vannak. Ilyenkor a rózsa egésze sérülhet.
A fagyás és olvadás váltakozása.
Ilyenkor a rózsára könnyen ráfagyhat a jég, akár komoly fizikai kárt is tehet a növényben, mint például ágtörés, de egy szimpla felszíni sérülés is jó melegágya lehet egy későbbi gombás fertőzés kialakulásának.
A gyors nappali felmelegedést követő erős éjszakai visszahűlés.
Ebben az esetben felszínre kerülhetnek a nappali olvadás közben a gyökerek (vagy akár madarak is élelemkutatás közben kikaparhatják a földet). A gyökér felszínre kerülésével nappal felgyorsulnak az élettani folyamatok, majd a hirtelen esti lehűléssel elfagyhatnak. Ez a növényünk életébe is kerülhet.
A nemesítőknek hála, sok rózsa már igen jó fagytűréssel rendelkezik, ezért nem szükséges minden rózsafajtát teleltetni. Igen jó a fagytűrésük a talajtakaró rózsáknak, nagytermetű parkrózsáknak, a folyton virágzó, úgynevezett floribunda és multiflora rózsáknak, valamint a futó rózsáknak. Ezekkel nincs különösebb tennivalónk tél beállta előtt, csupán a beteg ágakat, elvirágzott ágrészeket kell visszavágni. Érdemes összegyűjteni a rózsák lehullott leveleit is (akár le is lehet levelezni őket), és azokat egy biztonságos helyen elégetni, hiszen ezek tökéletes helyet biztosítanak a betegségeknek, és kártevők áttelelő helyéül is szolgálhatnak.
DE AKKOR MELY RÓZSÁKAT KELL IGAZÁN VÉDENI
A KEMÉNY FAGYOKTÓL?
A nagyvirágú bokorrózsákat (azaz a tearózsákat), érzékenyebb nemes rózsa fajokat, törpe, vagy miniatűr rózsákat, valamint a magastörzsű rózsákat.
MIKOR KEZDJÜK, ÉS HOGYAN VÉGEZZÜK
A RÓZSA TÉLIESÍTÉST?
Nem célszerű túl korán kezdeni a téliesítést, még jót is teszünk rózsánknak, ha csak az első fagyok után kupacolunk a tövekre földet, így kényszerül kondicionálni magát a növény. Szeptembertől kezdve a metszést is el lehet hagyni, adjunk teret a rózsának kinevelni a csipkebogyókat, élettani felkészülésük a téli időszakra így lesz teljes. Ilyenkor már a tápanyagozás sem indokolt. Legkorábban csak a fagyok beállta után, és a teleltetést követően lehet szerves trágyát a tő köré sekélyen, kizárólag ásóvillával óvatosan beforgatni. Ez nem befolyásolja a növény kondícióját már, hiszen az életfolyamatok nagyrészt leállnak. A téli csapadék pedig tavaszig szinte teljesen bemossa a talajba az értékes tápanyagokat, ezzel rózsánk egy tápanyagban gazdag közegben indulhat erőteljesen az új vegetációs időszaknak.
METSZENI ŐSSZEL, VAGY NEM METSZENI?
EZ ITT A KÉRDÉS!
Gyorsan rövidre is zárjuk a kérdést, ősszel nem metszünk drasztikusan rózsát. Két elfogadható indokkal ragadhatunk csak ollót rózsánkkal szemben a tél beállta előtt.
Az egyik, ha a beteg, vagy elhalt ágrészeket szeretnénk eltávolítani. Ezeket akár tőből is kimetszhetjük.
A másik, ha az elvirágzott részeket és leveleket távolítjuk el. Minden más metszési munkálatot a tél végével kezdünk el.
BOKORRÓZSÁK ÉS MINIATŰR RÓZSÁK
Érdemes két részre bontani a teleltetés folyamatát. Első ütemet november második felében bekövetkező első kisebb fagyra érdemes ütemezni (-1 – -2 fok). Ekkor kell laza morzsás szerkezetű friss termőföldet, vagy komposztot kupacolni a tőre, egy nagyarasznyi, körülbelül 20 cm magasan a szemzés felett. Fontos, hogy kupacolás előtt levelezzük le a rózsánk betakarásra kerülő részeit. Nem jó megoldás a tő körül felásni és onnan ráforgatni a rózsára a földet, mert könnyen megsérthetjük a gyökérzetet, vagy felszínre forgathatjuk, ezzel kiszáradást és elfagyást előidézve.
A második ütemet a következő fagy elé ütemezzük (érdemes figyelni a meteorológiai előrejelzéseket), ekkor mulccsal is takarjuk a rózsát: kéreg darabokkal, levelekkel, ágzúzalékkal, szalmával, vagy más természetes, szellőzést engedő anyaggal, ami van a ház körül kéznél.
Ha extrém hideget jelez a meteorológia, -10 fok, vagy annál is hidegebbet, célszerű extra védelmet biztosítani a kemény fagyok ellen. Egy, a rózsára borított üres cserép, vagy vödör megfelelő megoldás lehet, de amint az időjárás engedi, de legfeljebb pár napon belül távolítsuk is el rózsatövünkről.
MAGASTÖRZSŰ RÓZSÁK
A törzsre nevelt rózsák kissé speciálisabb eljárást kívánnak. Míg a bokorrózsák erős, téltűrő alanyai a föld alatt helyezkednek el, a törzsre nevelt rózsáknál ez egészen felnyúlik a korona szintjéig, ahol is található a fagytól védendő nemes rész. Mielőtt azonban pánikba esnénk, hogy az egészet be kell bugyolálnunk télire, nem kell, hisz a vadrózsa alanyok kitűnő télállóak (gondoljunk csak a télen is tűzpiros terméseivel világító csipkebogyóra), tehát a törzset nyugodtan szabadon hagyhatjuk.
A koronával való teendőink pedig a következők, mint ahogy már fentebb említettük, a beteg, elhalt ágakat nyugodtan ki lehet metszeni, és levelezzük is le a rózsát, ágai közé tömjünk szalmát, juta zsákkal pedig takarjuk körbe az ágrendszer egészét, és madzaggal, spárgával, vagy rugalmas kötözővel rögzítsük jól, hogy az ne essen le.
MIT NE TEGYÜNK RÓZSÁINKKAL A TÉLIESÍTÉS SORÁN?
NE csonkoljuk vissza!
NE ássuk körbe!
NE adjunk nekik ősszel, a vegetációs folyamatok leálltáig tápanyagot!
NE hagyjunk a növényen beteg részeket!
+1 tipp: SOHA NE használjunk műanyag fóliát a takarásához!
MIT TEGYÜNK 4+1 EGYSZERŰ LÉPÉSBEN
A RÓZSÁNK TÉLI VÉDELMÉÉRT?
Levélhullást követően a lomb összegyűjtése, a rózsán maradt levelek eltávolítása.
Beteg vagy elhalt ágak, és elvirágzott részek eltávolítása.
A rózsa földel való kupacolása az első fagy után, de legkésőbb november végén
Rózsa mulccsal való borítása legkésőbb december elején.
+1 tipp: Extrém hideg esetén kiegészítő takarás maximum egy-két napig.
Mindezek ismeretében, és betartásával, rózsánkat biztonságban tudhatjuk a téli időszakra, legközelebb már csak a tavasz beköszöntével lesz vele dolgunk.
A pampafű gondozása, teleltetése
A pampafű bemutatása
A pampafű, latinul Cortaderia selloana Dél-Amerikában, elsősorban Brazíliában, Chilében, illetve Argentínában őshonos. Esetében egy nagyon különleges megjelenésű, magával ragadó, nagyon nagyra megnövő, leginkább szoliterként helytálló növényről beszélünk. Tekintélyes megjelenéssel bír, a szoliterekre jellemzően vonzza a szemeket.
Fontos tudni, hogy akár három-négy méter magasra is megnőhet, ezért fontos átgondolni kétszer is, hogy van-e hely számára a kertünkben! Kisebb, szűkebb területeken egyáltalán nem mutat jól, viszont nagy helyen igen, legfőképpen azért, mert terebélyessé is válhat. Engedjünk helyet a pampafű kibontakozásának, akkor lesz csodálatosan szép éke kertünknek. A pampafű örökzöld növény, a szárai végén elhelyezkedő bugák pedig a teljes magasság egyharmadát teszik ki.
A pampafű igényei
Leginkább a laza, homokkal dúsított, tápanyagban gazdag közeget kedveli. Ezen kívül szereti a napfényt is, ugyanakkor vízigényes. Szóval olyan helyre ültessük, ahol kellően éri a Nap sugara, és kétnaponta öntözzük meg jó alaposan.
A pampafű ültetése
Ássunk egy akkora gödröt, amekkora a növény gyökérlabdája kényelmesen elfér, ez a gödör általában másfélszer akkora, mint maga a gyökérlabda. Ha nem elé tápanyagdús a talaj, akkor öntsünk egy kis komposztot, vagy trágyát, ezt keverjük el a földdel. Fontos, hogy a gyökerek ne érintkezzenek közvetlenül a trágyával, mert az károsíthatja.
Vegyük ki a cserépből a pampafüvet, majd rakjuk bele a gödörbe úgy, hogy a gyökérlabda teteje éppen csak a földfelszín alatti mélységbe kerüljön. Töltsük fel a gödröt földdel, tömörítsük a talajt, és öntözzük meg!
A pampafű gondozása
Az előző oldalon már elmondtam, hogy a pampafű leginkább a tápanyagban gazdag talajt szereti, ez szükséges ahhoz, hogy igazán fejlődjön. Éppen ezért fontos, hogy ültetéskor és a későbbiekben is figyeljünk a tápanyagellátásra. Én nem igazán szeretem a műtrágyákat, de ha más nincs, illetve te szereted, akkor használd nyugodtan. Tavasszal érdemes elkezdeni a trágyázást, én istállótrágyát, vagy marhatrágyát szoktam használni, illetve komposztot.
Nem kell félteni a növényt, bírja a metszést. Sokan kérdezték, hogy mikor és hol kell visszavágni a pampafüvet, erre válaszolok most. Érdemes megvárnunk vele a fagyos hónapok végét, március végén, április elején már nekieshetünk. Ilyenkor egyébként megmutatja a növény a helyes visszametszési magasságot.
Ha megjelennek az üde, friss, zöld hajtások, akkor biztosak lehetünk abba, hogy hozhatjuk a metszőollót. Alaposan vágjuk vissza, a földtől 15-30 centiméteres magasságban, arra ügyeljünk, hogy egyenesen vágjuk a szálakat. Nem kell megijedni, mire kettőt pislogsz, már hozni is fogja újra a szebbnél szebb, és nagy hajtásokat. Szerencsére nem kell sok figyelmet fordítanunk a pampafű növényvédelmére, ugyanis semmilyen betegség, illetve kártevő nem fenyegeti. Egy dologra viszont ügyelnünk kell: a tövénél soha ne legyen álló víz, ugyanis ezt nem szereti!
A pampafű teleltetése
Egy szuper növényről van szó, ami a keményebb fagyokat is bírja, ilyenkor viszont meg kell tisztítanunk a tövét a hótól és a jégtől, vagy pedig be kell takarnunk, még mielőtt megérkezik a hó. Ugye, elmondta korábban, hogy az álló vizet nem szereti, a hó és a jég ugyanolyan rossz az aljánál. Ha pedig nem vigyázunk rá, a dús alsórész szétfagy, ez pedig a növény vesztét okozhatja. Bevált módszer a levelek összekötözése!Tél előtt semmiképp ne metsszük vissza a növényt, nincs más dolgunk, mint összefogni a leveleket, és összekötözni, így nem fog megállni közöttük a csapadék, és nem is fog széttörni a növény. A pampafű tövét be lehet takarni száraz falevéllel, vagy pedig fenyőkéreggel, mind a két megoldás tökéletes! Mint az a főképünk látszik, fonást is készíthetünk a pampafűből és így saját magával köthetjük össze télre.
A citromfa teleltetése
A citromfát Indiában fedezték fel, ma viszont már Európa déli részein, Ausztráliában, illetve Kaliforniában és Floridában is termesztik. Ezeken a területeken a 3-5 méter magasra megnövő fa egész évben terem. A perzsák már időszámításunk kezdete előtt is termesztették, arab kereskedők által került Európába, ahol nyolcszáz éve honosodott meg, ma is fogyasztott fajtáit a XVI.-XVII. század óta ismerjük.
Ezekből is lehet következtetni arra, hogy nem igazán kedveli a hideget, szóval, ahogy hűvösebbre fordul az időjárás, úgy vállnak egyre kedvezőtlenebbé a körülmények a fény-, és melegigényes növény számára. A citromfa rendkívül fagyérzékeny, ezért a Magyarországra jellemző éghajlati viszonyok mellett szükséges teleltetnünk. Nagyon fontos, hogy az első fagyok előtt gondoskodjunk a teleltetéséről, most pedig nézzük is meg, mi szükséges ahhoz, hogy átvészelje a hidegebb évszakokat!
Hol teleltessük a citromfát?
Mivel a citromfa fényigényes, ezért érdemes világos helyet választani a számára! Teleltetés során a fény mellett fontos, hogy a levegő kissé párás legyen, és soha ne süllyedjen a hőmérséklet 10 Celsius fok alá. Ha nem biztosítjuk ezeket a feltételeket, a növény ledobhatja a teljes levélzetét. Nálunk minden évben megválik a fánk a levele egyharmadától, ettől viszont nem kell megijedni, normális jelenség. Télen csak annyi vizet kapjon, hogy a földje ne száradjon ki.
A citromfa teleltetése előtti teendők
Mint minden egyes növény esetében, a citromfát is át kell vizsgálnunk, mielőtt bevisszük. Távolítsuk el a beteg, elhalt növényi részeket, és megelőző jelleggel permetezzünk gomba és rovar ölő szerekkel! Érdemes bevitel előtt a portól, és egyéb szennyeződésektől megtisztítani a növényt. Mielőtt elkezdenénk a teleltetést, csökkentsük a tápoldatozást, és álljunk át az őszi téli tápoldatra az öntözés mennyiségét is, kezdjük el már kint hozzászoktatni a télhez. Ilyenkor nem szoktuk visszavágni a növényt, ezt inkább tavaszra hagyjuk.
A teleltetés utáni teendők
Ha a fagyok már kezdenek elmúlni, növeljük a tápoldatozást, és az öntözés gyakoriságát. Ha pedig már egyáltalán nincs fagyveszély, nyugodtan kivihetjük ismét a kertben!
Talajkezelés gyümölcsfaültetéshez
Ha az őszi betakarítást követően, illetve gyümölcsfacsemete ültetése előtt megfelelően kezeljük a talajt, egy sor komoly problémát megelőzhetünk vele.
A talajfertőtlenítés fontossága a kertészeti kultúrákban
Amint befejeződik a kertekben termelt növények betakarítása, körültekintően fel kell készülni a következő évben termelni szánt növények sikeres termelésére. Az egyik ilyen feladat a hatékony talajfertőtlenítés időbeni elvégzése.
A kertészeti növények betakarítását követően rövid időn belül a szár és levélmaradványokat a földről le kell takarítani, meg kell semmisíteni, vagy komposztálni szükséges. Legfontosabb a talajélet beindítása, mely történhet kiskertekben kapálással, rotációs kapával. A vegetáció ideje alatt a burgonya, paradicsom, sárgarépa, petrezselyem, zeller, cékla, torma, káposztaféléket a cserebogárlárva (pajor), pattanóbogár-lárva (drótféreg), bagolylepke-lárva (mocskospajor), káposztalégy, sárgarépalégy lárvája károsíthatja.
A károsítás mértékétől függően a termék emberi fogyasztásra alkalmatlanná válik. Jelentős károkat okozhat egész évben a lótetű is. A hideg idő közeledtével a talajlakó kártevők és lárváik a hideg elől mélyebbre, akár 60-80 cm mélyre is lehúzódnak, ott vészelik át a hideg időszakot, egyben jelzik a várható tél keménységét is. Minél lejjebb mennek, annál nagyobb a valószínűsége a hosszan tartó, hideg télnek. Ezért nagyon időszerű a hideg beállta előtt, amíg a kártevők a talajművelési mélységében vannak, a talajfertőtlenítő szereket kijuttatni. Kiváló készítmény Picador MG , mely taglózó hatású és kíméletes a talajban élő hasznos szervezetekkel pl.: földigilisztával szemben. A szer III. kategóriába tartozik, így beszerzése kistermelők részére nem korlátozott.
A mikrobiológiai készítmények közül az ARTIS
olyan gombaspórákat és szaporító képleteket tartalmaz, amely a fonálféreg, drótféreg, pajor, tripszlárva és számos talajban élő és ott károsító rovar esetében a kezelést követően rövid időn belül megszünteti a szaporodásukat, károsításukat. A talaj felszínére kell kipermetezni és sekélyen bedolgozni. Az Artis használata előtt figyelmesen kell elolvasni a tárolásra és a használatra vonatkozó előírásokat. A Bora WPősszel is kijuttatható ültetvényekben, szántóföldi, kertészeti kultúrákban gátolja a talajban élő rovarlárvák fejlődését, szaporodását. A talaj felszínére 1%-os töménységű szuszpenzióban kell kipermetezni, majd sekélyen bedolgozni. Az alapos beöntözés nem maradhat el. A használat előtt az útmutató leírásait pontosan szükséges betartani.
A gyümölcsfacsemete sikeres ültetésének feltételei:
Az ültetőgödör legalább 80x80 cm széles, a mélysége min. 80 cm legyen. A felső földréteget kb. 40 cm mélységig az egyik oldalra, az az alatt lévő földet kb. 40 cm másik oldalra kell elhelyezni. Az elkészült ültetőgödröt legalább 8-10 napig süsse a nap, járja levegő. Az ültetőgödörbe Buviplant tablettát célszerű elhelyezni. A közel két hét elteltével az ültetőgödörbe vissza kell rakni a földet úgy, hogy ami felül volt az kerüljön alulra és ami alul volt kerüljön felülre. Az ülepedés meggyorsítása céljából az öntözővízhez ajánlatos Trifender (10 liter vízhez 8-10 dkg) mikrobiológiai készítményt adagolni a káros gombák (fehérpenész, stb.) szaporodásának megakadályozására. A kellően megülepedett ültetőgödörbe úgy helyezzük el a facsemetét, hogy ha a föld a későbbiekben is ülepszik a facsemete, akkor se kerüljön mélyebbre, mint amikor a faiskolában volt. A cserjék, facsemeték ültetésekor DCM aquaperla alkalmazása elősegíti a folyamatos vízellátást, a gyökérképződést, a biztos eredést. Az ültetéssel egyidejűleg gondoskodni kell a bőséges vízellátásról, a facsemete gyökérzetének beiszapolásáról. Az öntöző vízben feltétlen legyenYeald Plus folyékony műtrágya ( 10 liter vízhez 15 ml) , amely elősegíti a gyökérképződést.
A mikrobiológiai készítmények alkalmazásakor nagyon nagy körültekintéssel kell eljárni a használati útmutatót figyelmesen el kell olvasni!
A bougainvillea teleltetése
A bougainvillea egyre nagyobb népszerűségnek örvend Magyarországon is, aminek viszont nem örülünk az az, hogy nagyon fagyérzékeny ez a növény…Nézzük, mit kell tennünk ahhoz, hogy sikeresen átvészelje a telet!
A bougainvillea bemutatása
A murvafürt (Bougainvillea) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjében a csodatölcsérfélék (Nyctaginaceae) családjának egyik nemzetsége. Latin nevét Louis Antoine de Bougainville francia tengernagyról kapta. Dél-Amerikából származik; színpompás virágzatáért több faját már a világ minden részén ültetik. Trópusi–szubtrópusi tájakon ki is vadulhat.
3–4 m magasra kapaszkodó, fásuló szárú kúszónövény. Törzse csavarodott, hengeres; több fajé tüskés. Tövises, fás hajtásai 1–2 méteresre nőhetnek úgy, hogy töviseikkel más növényekbe kapaszkodnak. Ennek hiányában a termesztett, kertben nevelt példányok hosszabb ágait célszerű alátámasztani. Keresztben átellenesen álló, sötétzöld vagy zöld levelei egyszerűek, tojásdadok vagy lándzsa alakúak. A válluk szíves, a csúcsuk hegyes, a szélük ép. A levélnyél rövid. Egy-egy levél 4–13 cm hosszú és 2–6 cm széles.
Fő díszei nem az apró, sárga, tölcséres virágok, hanem a tömegesen virító, élénk színű (lila, piros, rózsaszínű, narancssárga, sárga vagy fehér) fellevelek. A hármas csoportokban álló, jellegtelen virágokat 3-6 kisebb, erős színben pompázó levél veszi körül. „Papírvirágnak” is hívják, mert ezek a levelek vékonyak, pergamenszerűek.
Gyorsan növekvő évelő. Természetes élőhelyén, a dél-amerikai dzsungelekben áprilistól októberig virágzik. Sok faját madarak porozzák be. Nyáron a legnagyobb forróságot is jól bírja, de fagyérzékeny. Szaporítható fejdugványozással, de elég nehezen gyökeresedik.Fő kártevői a pajzstetvek, amik ellen nikotin vagy csalánlé permetével védekezhetünk. Megtámadhatja még a bíbortetű, valamint a takácsatkák is.
A bougainvillea igényei
Legjobban a vízáteresztő, laza szerkezetű, tőzeges talajokban nő. A szélre, huzatra érzékeny. 8–10 °C-os helyiségben teleltethetjük át. Nyáron célszerű (mértékkel) locsolni; télen csak annyira, hogy ne száradjon ki; téli túlöntözése tőrothadást okozhat. A vegetációs időszakban kéthetente ajánlatos tápoldatozni. Csak tűző napon nyílik. Ha kevés virágot hoz, célszerű a locsolóvíz mennyiségét csökkenteni. A hosszú hajtások végeinek lecsipkedése is besűrűsödésre, bővebb virágzásra serkenti. A lágy vizet kedveli. Célszerű 2–3 évenként átültetni, és ilyenkor kissé visszametszeni.
A bougainvillea teleltetése
A legideálisabb az, ha rendelkezünk télikerttel, ahova a hidegebb évszakokban be tudjuk vinni a többi fagyérzékeny növénnyel együtt a murvafürtöt is. Már a legkisebb fagyra is érzékeny sajnos, ezért fontos, hogy időben bekerüljön védett helyre. Az ágait vágjuk vissza erőteljesen, az elszáradt virágokat távolítsuk el, így nem fog feleslegesen energiát használni a növény.
Teleltetéshez használjunk világos helyet, ahol mindig 10-15 Celsius fok körüli a hőmérséklet. Ennél hidegebb helyiségbe semmiképp ne vigyük a növényt, mert azt megsínyli. Ügyeljünk arra is, hogy a cserép ne álljon hideg talajon, mindenképpen tegyünk a cserép alá habszivacsot, vagy egy fatáblát, bármit, ami segít abban, hogy ne közvetlenül a hideg padlóval érintkezzen.
Télen a murvafürt levelei sötétebbek lehetnek, mint általában, ettől nem kell megijedni. Ha a levelei teljesen lehullanak, az sem baj, ugyanis tavasszal újra ki fognak hajtani. A levelek egyébként általában akkor hullanak le, ha nem kap elegendő napfényt a növény. A téli időszakban csak annyit locsoljuk a növényt, hogy a talaj ne száradjon ki teljesen.A hidegebb időszakban gyakrabban fordulnak elő kártevők, ezért mindig ellenőrizzük, hogy nem támadták-e meg pajzstetvek, takácsatkák! Március közepén-végén már elkezdhetjük hozzászoktatni a növényt a melegebb, kinti hőmérséklethez. Kezdjük először egy 14-16 Celsius fokos szobában az edzést. Ha megfelelőek a fényviszonyok, elég napsütés éri, akkor újra elkezd leveleket hozni, majd később megjelennek a virágok is. A fagyok elmúltával ismét vihetjük kintre a növényünket a teraszra, a balkonra, ahova csak szeretnénk! Szélesi Ferenc - Főkertész
A földieper megújítása
A szamócát, a szakemberek szerint maximum 3 évig hagyhatjuk régi helyén, ezt követően új ágyást kell létesíteni. Ezt azonban akár évente is megtehetjük, főleg, ha mindig új fajtákkal kísérletezünk. Ha szeretjük már meglévő fajtánkat, akkor elegendő nyárutón átültetni az indanövényeket, elegendő időt hagyva a begyökeresedésre.
A különleges gyümölcsmorfológiájú eper vagy hivatalos nevén szamóca, ez a se nem gyümölcs, se nem zöldség, a legfinomabb korai gyümölcsünk, gyógyhatása sokoldalú.
Ha sikeresen szeretnénk szamócát nevelni, a szamóca mindig környezeti igényeinek megfelelő helyre kerüljön, úgymint napos, védett hely. Termőre forduláshoz minimum 6 órás megvilágításra, azaz direkt napfényre van szükség.
A szamóca különösen érzékeny a verticillumos fertőzésre. Ezért kerülni kell, hogy olyan helyre kerüljenek, ahol előzőleg erre hajlamos növényeket termeltünk Pl. paradicsom, paprika, burgonya, krizantém, tojásgyümölcs, szamóca (!). A szamócának jó előveteménye lehetnek a rövid tenyészidejű zöldségfélék. Pl. káposzta, sárgarépa, saláta, zöldbab, zöldborsó. A kiszemelt területet töltsük fel szerves tápanyaggal, amelyet 6-8 dkg/m2 műtrágyával is kiegészíthetünk.
Ősszel tedd rendbe a kicsit elvadult szamóca ágyást. Kapáld ki a gyomokat, távolítsd el a fölösleges indákat, tisztítsd meg a töveket az elszárad, fertőzött, beteg levelektől.
Őszi ültetés
1. bizonyosodjunk meg róla, hogy a hely megfelelően napos, talaja szerves anyagban gazdag, középkötött, gyengén savanyú optimális (pH értek: 5.8 to 6.2).
2. Válogassuk ki a megfelelő növényeket: frissen, az indáról legyökeresedett, néhány hónapos, egészséges növények. Az esetleges virágrügyeket, sérült leveleket, indákat távolítsuk el.
A forgó
Háromévente történő megújítás esetén, legcélszerűbb, ha négy ágyást tartunk fent, hogy a palánták mindig új helyre kerüljenek. Ha pl. tavaly ősszel telepítettünk először, az idei ágyásból, az első termés betakarítása után (mindig ez számít az első évnek) most átültetjük az újonc, életerős, egészséges, legyökerezett sarjakat a kettes számú ágyásba, a régiek a helyükön maradnak. Az ágyást tél előtt takarjuk pl. szalmával. Jövőre innen ültjük az újoncokat a harmadik ágyásba. A harmadik évben pedig az első ágyásból kitermeljük a növényeket, hiszen elöregedtek.
Ekkor azonnal megkezdjük az a kiürült első ágyást előkészíteni a 4. évi pihenő utáni átültetéshez. Szerves trágyát és komposztot dolgozunk a talajba, és ezt a tavasz és nyár folyamán megismételjük még legalább háromszor. Az év végén ebbe az ágyásba kerülnek a friss növények.
Ez a rendszer addig ismételhető, amíg a növények nem romlanak le, és egészségesek maradnak. Amikor a negyedik ágyásból az első ágyásba kerülnek a növények, az negyedik ágyás előkészítésén a sor. És így tovább. Ezt a módszert a világban sok helyen alkalmazzák.
Figyelem! Sokan úgy tartják, hogy a palánta vagy indanövény olyan helyre kerüljön, ahol korábban legalább 3 évig nem volt szamóca! Szamócát szamóca után néhány évig talajfertőtlenítés nélkül azért nem ajánlják telepíteni, mert felszaporodhatnak a kártevők és fellép a talajuntság. A talajfertőtlenítés megfelelő ideje a tavasz. Erre sor kerülhet az ágyás pihentetés évében.
Borok készítése házilag
Manapság már rengetegen szeretnének otthon minőségi bort előállítani, mivel a készítése nagy élvezettel, büszkeséggel jár, és sokak szerint olcsóbb is, mint a borospincékben illetve a boltokban kapható borok. Adunk egy kis segítséget a borok készítéséhez.
Elsősorban nagyon előnyös, ha van saját szőlőnk, melyet fel tudunk használni a bor alapanyagaként, ha mégsem lenne, akkor manapság már nagyon sok helyen hozzá juthatunk házi körülmények között termesztett, jó minőségű szőlőhöz is. Borunk készítésénél nem muszáj ragaszkodnunk ahhoz az elvhez, hogy csak egy fajta szőlőből csináljuk, mivel a szőlőfajták keverésével egyedi íz világot hozhatunk létre és ettől lehet igazán saját a bor.
Szüretelés után az első dolgunk, hogy kierjesszük a szőlőt. Nagyon fontos a megfelelő edény kiválasztása, elsősorban fa vagy üveg legyen az anyaga, semmiképpen sem műanyag. Ezekbe az edényekbe töltsük bele a szőlőszemek kisajtolása után nyert mustot.
Must készítése
Mossuk le, majd szemezzük le a fürtöket, tegyük egy nagy fazékba, majd kezdjük el főzni. Töltsünk alá egy kevés vizet, nehogy odaégjen. Miután elkezdett levet engedni, fedjük le, majd főzzük nagyjából két órán keresztül. Ezután szűrjük le, adjunk hozzá egy kis cukrot.
Sajtolás
Célja a must kinyerése. Erre különböző szőlőpréseket használhatunk. 100 kg egészséges szőlőből 70-75 liter mustot nyerhetünk. Viszont kevesebb lesz a mustnyeredékünk, ha húsos bogyóállományú csemegeszőlőt dolgozunk fel, vagy ha a szőlőtermés penészes, rohadt.
Must fokolása
A must cukortartalmát mustfokolóval állapíthatjuk meg. A tiszta mustot műanyag vagy üveghengerbe töltjük, ezután óvatosan belehelyezzük a fokolót. Fontos, hogy a fokoló ne érjen a henger falához. A skálán leolvasott érték azt mutatja, hogy 1 kg mustban hány dekagramm cukor van. Gyakran megesik, hogy a must természetes cukortartalma pótlásra szorul. A cukortartalom legfeljebb 3 tömegszázalékkal növelhető. Nézzünk egy példát: ha a must 15 fokos, és 18 fokosra szeretnénk javítani, akkor 100 literhez 4 kg kristálycukrot kell adnunk, ebben az esetben a várható alkoholtartalom 11,3 tf % lesz.
Erjesztés
A must alkoholos erjedés útján válik borrá. Ez a szakasz a legdöntőbb a bor készítése során. Fokozottan kell figyelnünk az erjedésre, a mustot nem hagyhatjuk magára. Az erjedés hő termelős folyamat, ezáltal a must hőmérséklete 10-15 fokkal is emelkedhet. Ügyelni kell arra, hogy az élesztők 28 fok fölött lassabban szaporodnak, 33 fokon pedig már beáll a kritikus hőfok, ezért ellenőriznünk kell minden nap a hőmérsékletet és túlmelegedéskor hűtenünk kell a mustot. Az erjesztési időt a lehető legrövidebb időre kell szorítanunk. Az erjedés befejezése után 30 nappal a készterméket el kell távolítanunk a nagyobb fajsúlyú, a hordó alján összegyűlt nem hasznos anyagoktól. Ezután érdemes még egy tisztítást, szűrést elvégzünk és lassan már kész is a borunk.
Hogyan óvjuk meg a fügefát a tél viszontagságaitól?
Mit tegyünk, mit tehetünk, hogy a fügefánk megérje a tavaszt?
A füge igen népszerű mediterrán növényfaj, amely nem csupán a melegebb, déli klímán, de nálunk is megterem. A mi éghajlati viszonyaink között azonban gondoskodnunk kell a hideg elleni védelméről. Azaz meg kell tennünk a szükséges óvintézkedéseket azért, hogy a fügefánk sikeresen átvészelje a telet.
A fügefa télre való felkészítése nem jár nagyon sok munkával, így ha egy módunk van rá, ne mulasszuk el elvégezni a gondozása során. Ha mindent jól csinálunk, a fa a törődésünket évről évre gazdag gyümölcshozammal hálálja meg.
A fügefa téli védelmet igényel minden olyan területen, ahol a hőmérséklet tartósan -3 °C alá csökkenhet. A fügét kétféle módon is átteleltethetjük. Az első, amikor a fügefa téli védelmét a kertben oldjuk meg. A másik, amikor a konténeres növényként tartott fügefát védett helyen teleltetjük. Lássuk, miben tér el a kettő!
A kerti fügefa téli védelme
A kertbe kiültetett fügefa esetén a sikeres gondozáshoz kiemelten fontos a megfelelő téli védelem biztosítása. De mindenekelőtt, a legjobb, ha eleve olyan fajtát ültetünk, amelyik jól tűri a hideget. Ilyenek például az alábbiak:
Celeste
Brown Turkey
Chicago
Ventura
Ha tehát a téli időjárást jól viselő fügefajtát ültetünk, ezzel máris nagyban megnöveltük a sikeres átteleltetés esélyét.
1. A fügefát akkor érdemes a télre felkészítenünk, miután ősszel az összes levele lehullott. A felkészítés első lépéseként metsszük meg a fát; vágjuk le róla az összes gyenge, beteg, sérült vagy a másikat keresztezve nőtt ágat.
2. Ezután kössük össze az ágakat, hogy azok egy oszlophoz hasonló formát alkossanak. Ha szükséges, a fügefa mellé szúrjunk karót a talajba és ehhez kössük az ágakat. Továbbá a fa tövét jó vastagon kupacoljuk körbe talajtakaró mulccsal.
3. Ezt követően burkoljuk be a fügefát több réteg zsákvászonnal. A csomagolás során ügyeljünk arra, hogy minden réteg felül nyitott maradjon, hogy a nedvesség és a hő távozni tudjon.
4. A fügefa télre való felkészítésének következő lépése egy keret felállítása a fa köré. Sokan csirkehálót használnak, de bármilyen egyéb anyag megfelel a célra, amiből viszonylag stabil keretet tudunk létrehozni. Töltsük fel, tömködjük tele a fa és a keret közötti üres teret szalmával vagy száraz falevelekkel.
5. Ezt követően a teljes téliesített fát csomagoljuk be műanyag szigetelő- vagy buborékfóliába.
6. Utolsó lépésként a becsomagolt oszlopszerű építmény tetejére helyezzünk egy felfordított műanyag vödröt.
A fügefa téli védelmét szolgáló csomagolást kora tavasszal távolítsuk el, amikor az éjszakai hőmérséklet már biztosan -5-6 °C fölött van.
A konténeres fügefa átteleltetése
A konténeres növényként tartott fügefa télre való felkészítése és a téli nyugalmi állapotának biztosítása a fentieknél lényegesen egyszerűbb és kevésbé munkaigényes feladat.
A konténeres fügefa télre való felkészítése azzal kezdődik, hogy megvárjuk, amíg ledobja az összes levelét. Erre ősszel fog sor kerülni, nagyjából akkor, amikor a többi lombhullató fa is elveszíti a lombját a kertben. Bár a konténeres fát akár be is hozhatnánk a meleg lakásba telelni, ez mégsem tanácsos megtennünk. A fa ugyanis ilyenkor szeretne téli álomba merülni, és ha ezt nem hagyjuk neki, egész télen át gyengének, betegnek fog tűnni.
Tehát miután a fa az összes levelét lehullajtotta, helyezzük el egy hűvös, száraz helyiségben. Ez lehet egy fagymentes garázs, alagsor, pince vagy a házhoz tartozó egyéb mellékhelyiség.
A szunnyadó fát elég havonta egyszer megöntöznünk. A téli álomba merült fügefa igen kevés vizet igényel, így ne feledjük, ha ilyenkor túlöntözzük, ez akár a pusztulásához is vezethet.
Kora tavasszal új, zöld hajtások kezdenek megjelenni a fán. Amikor az éjszakai hőmérséklet tartósan 1 °C fölé emelkedik, ismét kihelyezhetjük a konténeres fügefánkat a kertbe. Legyünk körültekintőek: ha a már új hajtásokkal rendelkező fát még a fagyok elmúlta előtt helyezzük ki a szabadba, számolnunk kell azzal, hogy a fagy károsíthatja, tönkreteheti a fiatal hajtásokat.
Ahol a szőlő beérik, ott a kivivel is érdemes megpróbálkozni
A kivi érdekes, bőtermő gyümölcs, amely a szőlőhöz hasonlóan indás, futó növény, és a klímánkon októberben szüretelhető.
A kivi (Actinidia chinensis) alig 20-25 éve ismert nálunk. Eredetileg Kínából származik, de a ma ismert, nagy gyümölcsű fajtáit Ausztráliában és Új-Zélandon nemesítették ki. Ma a világ legnagyobb kivitermelője Új-Zéland, de jelentős mennyiséget termesztenek belőle Spanyolországban, Görögországban és Portugáliában is.
Gyümölcse nálunk is beérik, ha olyan széltől védett, meleg, napos helyre ültetik, ahol a késői érésű csemegeszőlő-fajták fürtjei is biztonságosan beérnek. Ha jól érzi magát, egy tő akár 10-20 kiló gyümölcsöt is teremhet.
Kúszó, csavarodó hajtása nagy területet képes befutni, akár 6-8 méter magasra is felkapaszkodik. Voltaképpen a szőlőhöz hasonlóan, támrendszer mellett termeszthető.
Régebben kizárólag egyivarú csemetéket lehetett vásárolni, amelyek csak hím, illetve nőivarú virágokat nyitottak. Természetesen ebből minimum két tövet kellett vásárolnunk, hogyha gyümölcsére pályáztunk. Manapság már kétivarú fajták is forgalomba kerülnek, illetve az egyivarú fajtákból a termesztők rögtön két tövet ültetnek egy konténerbe, nehogy bárkinek is csalódnia kelljen.
Kivitövek balra a falnál
Nyáron locsoljuk, télen takarjuk
A kivibokrok némi takarással jól áttelelnek, a helyük megválasztásánál arra azonban ügyelni kell, hogy a meszes talajt nem viselik el, itt a leveleik sárgulnak, barnulnak, a növény satnyán nő, korán elpusztul. Emellett fontos a rendszeres locsolás, főleg a virágzástól a termés beéréséig (júniustól októberig). Mivel tápanyagigényes növény, évente kétszer lombtrágyázzuk.
KIVIFAJTÁK
TULAJDONSÁGOK
Abbott
porzótársat igényel, bőtermő,
erőteljes növekedésű, október végén érik
A kivi gyümölcse hagyományosan tojásnagyságú, barna, szőrös; de ezenkívül rengeteg formájú, színű és ízű fajtája létezik. Egyre elterjedtebb a hazánkban teljesen télálló, Weiki fajta
A húsa élénkzöld, benne fekete magvakkal. Bőlevű, zamatos, igen magas C-vitamin tartalommal (egy gyümölcs fedezi egy felnőtt napi C-vitamin szükségletét). Fontos szelénforrásunk. A gyümölcs utóérő, ezért huzamosabb ideig eltartható. Magról is szaporítható, de a magoncot ajánlatos beszemezni.
Bevált módszerek a leander teleltetésére
Röviden a leanderről – tudnivalók a leander teleltetése előtt
A leander az egyik leginkább elterjedt növény az egész világon. Rengeteg helyen honos a Földközi tenger medencéjétől a Közel-Keleten át egészen Indiáig. Számos szubtrópusi éghajlatú területre betelepítették. A szárazságot nagyon jól tűri, a talaj iránt sem túl igényes, azonban fagyérzékeny növény, a szabadban csak ott marad meg, ahol nincsen tartós téli fagy. Júniustól szeptemberig láthatjuk csodás virágzatát.
Egy kis érdekesség: amíg nálunk, Magyarországon egyelőre még kevés helyen lehet látni, illetve sokaknak gondot okoz a teleltetése, addig Horvátországban az autópályát díszítik vele, és gyönyörűen megél a növény ott is.
Hazai viszonyok között a leander teleltetéséhez fagymentes, világos hely, csökkentett vízmennyiségű és ritkított öntözés javasolt. A teleltetés hosszú időszaka alatt a leander növények hajtásait érdemes rendszeresen ellenőrizni.
Leander teleltetése tudnivalók
Mikor kell teleltetni a leandert?
A legtöbb leander -5 Celsius fok alatti hőmérsékletet már megsínyli, éppen ezért érdemes elvégezni időben az óvintézkedéseket. A növény számára biztosítanunk kell egy olyan helyet, ahol kellő világosságot kaphat, a legjobb megoldás erre egy télikert, vagy egy fűtetlen üvegház.
Tudom, persze ez nem minden kertben megoldható. Nem kell megijedni, egy hideg pince vagy garázs is megfelelő számára, a fő, hogy fényt kapjon. Sokan úgy gondolják, hogy minél sötétebb a helyiség, annál jobb, de ez nem így van. A legfontosabb, hogy a hőmérséklet legalább 3-5 fok legyen minden esetben.
Tennivalók leander teleltetéséhez
Először is tisztítsuk meg a leandereket, az elhalt növényi részeket, száraz leveleket távolítsuk el, érdemes még egy rovarölő permetezést is elvégeznünk, mivel ha nem tesszük meg, akkor a tetveket bevisszük a növénnyel együtt a melegebb helyre, ahol nagyon jól fogják magukat érezni, tavasszal pedig már késő lesz védekezni ellenük. A permetléhez ilyenkor keverjünk tapadásfokozó szert, például Nonitot. Csak akkor metsszük vissza a növényeket, ha nincs elég helyünk, ha van, akkor inkább tavasszal végezzük el a metszést.
Nem igényel sok vizet, de azért hetente egyszer érdemes megöntözni, ilyenkor nézzük át a növényt, nehogy tetves legyen. Ha mégis az lenne, akkor az öntözővízhez keverjünk felszívódó rovarirtó szert, és ezzel végezzük el az öntözést-ilyenkor fontos, hogy csak annyi permetlevet keverjünk, amennyit elhasználunk
Leander teleltetése a szabadban
Hogyan teleltessük a leandert a szabadban
Ez csak olyan helyen tanácsos, ahol a telek enyhébbek, nincsen tartósan fagy. Balkonon vagy teraszon átteleltethetjük a leandert a többi mediterrán növénnyel együtt. Ilyenkor ügyelni kell arra, hogy jól legyen szigetelve mindenhonnan. Érdemes a cserép alá polysztirolhab lemezt helyezni, az ágakat összekötjük, hogy kisebb helyet foglaljanak. A cserepet és a növényt is tekerjük be az erre a célra kapható fagyvédő fóliával. Ügyeljünk arra, hogy maradjon egy kis hely, ahol tudjuk locsolni néha. A becsomagolt cserepeket szélvédett helyre rakjuk, a legjobb helye a teraszon, közvetlenül a fal mellett van.
A cserepeket helyezzük egymás mellé szorosan, hogy tudjál védeni egymást. Abban az esetben, hogyha később rosszabbra fordulna az idő, akkor inkább vigyük be a cserepeket egy kis időre.
Leander teleltetése falevél módszerrel
A leander esetében is kipróbáltál már sokan ezt a módszert, ahogyan én is. Azt tapasztaltam, hogy a növények 90 százalékának semmi baja nem lett, szóval nekem ez is bevált, persze nem mindegy, hogy milyen hideg van télen. A módszer lényege az, hogy a cserepeket egy szigetelő lemezre helyezzük, ezután összekötjük a növényeket, és a lehullott faleveleket használjuk szigetelő anyagként. Ilyenkor fontos, hogy a levél szigorúan száraz legyen, mivel, ha vizes, akkor befülled és rohadásnak indul. A leander ágait ebben az esetben is tisztítsuk meg az elhalt növényi részektől és permetezzünk. Ilyenkor is érdemes a cserepet és a növényt körbefóliázni fagyvédő fóliával-fátyolfóliával.
A kinti és a benti módszer is kiváló lehet, ha nincsen tartós fagy, akkor inkább a kintit javaslom, mivel ilyenkor kisebb az esélye a rovarkártevők áttelelésének és szebb lesz a növényünk tavasszal.
Leander metszése
A leander nem csak Magyarországon, hanem az egész világon elterjedt növény, igen hamar közkedveltté vált, nem is véletlenül, mivel nagyon mutatós és szinte tavasztól őszig virágzik. Most elmondjuk, hogyan kell metszenünk ezt a nem mindennapi növényt, ahhoz, hogy bőségesen virágozzon!
Leander metszése - Miért is kell a leandert metszeni?
A metszés sok növény esetében esztétikailag indokolt, ez nincs másképpen a leander esetében sem. A metszéssel szép formára alakíthatjuk a növényt, de van egy másik ok is, ami nem más, mint a bőségesebb virághozam, ugyanis a megfelelő metszéssel ösztönözzük a leandert új ágak növekedéséhez, ez pedig több virágot fog eredményezni!
Leander metszése – Mennyire érdemes visszametszeni a leandert?
Nagyon sok embert ismerek, akik nem merik visszametszeni a leandereket. Hiába mondtam már párszor családtagoknak és barátoknak, nem sokan hallgattak rám. Pedig a leanderek eszméletlenül erős növények, rajtuk kívül nem létezik sok olyan növény, ami jól tolerálja a nagyobb mértékű visszametszést. Éppen ezért nem szabad félnünk, egy-másfél méteres növényt is visszavághatunk akár 15-20 centiméteresre, ha úgy látjuk, hogy a növény további szabályos növekedése jelentőst alakítást igényel. A leanderünk nem fog sírni azért, mert elvesztette nagy részét, sőt, inkább örülni fog, és meg fogja hálálni a gondoskodást később!
Leander metszése – Mikor metsszük vissza a leandert?
Csak abban az esetben végezzük tavasszal a metszést, ha a növény állapota úgy kívánja. A tavaszi metszés ugyanis a növekedés kárára lehet, és még az is megeshet, hogy egyetlen virágot sem fogunk látni a növényen. A legideálisabb időszak a metszésre még teleltetés előtt, leginkább szeptember végén, október elején, maximum október közepén.
Leander metszése – A legnagyobb tévhit
Az emberek többsége azért nem metszi vissza a leandert, mert úgy gondolja, hogy az idősebb ágvégeken nőnek a virágfürtök…Hatalmas tévedés, ugyanis a friss, új ágvégeken alakulnak ki a virágok. Szóval, ha ősszel visszametsszük a növényt, tavasszal számtalan új hajtást kapunk, és ezáltal rengeteg, szép virágot!
Leander metszése – Hogyan metsszük vissza a leandert?
A növény ágait érdemes minden esetben egy kicsivel a levélhónaljak felett visszametszeni. Hol is találhatóak ezek a részek? A növény azon részéről beszélünk, ahol 3-3 levél kapcsolódik a szárakhoz. Azért érdemes ezen a részen végezni a metszést, mert ezzel a leandert új ágak létrehozására ösztönözzük. Tehát, ahol korábban három levél helyezkedett el, a későbbiekben három új ág fog kifejlődni!
Érdemes hagynunk, hogy az újonnan létrejött ágak nőjenek egy kicsit, majd metsszük vissza ezeket is ugyanúgy a levéltöveknél, ezzel érhetjük el azt, hogy újabb elágazások, és újabb ágak jöjjenek létre ezeken a pontokon. A kialakuló ágak számát tehát ismét megháromszorozhatjuk!
Az első metszés helye a növényen kellően alacsonyan kell, hogy legyen, ez fog szolgálni megfelelő alapnak az összes többi kialakuló elágazásnak, az alsó képen nagyon jól szemléltetik az ábrák.
A végeredmény magáért fog beszélni, csak legyünk türelemmel! Nagyon szép, gömbölyű, bokros leandert fogunk kapni, ami telis tele lesz virágokkal. Ha hiszitek, ha nem, minden egyes ágvégen egy-egy fürt virág fog fejlődni tavasszal. Tehát megállapítható, hogy minél több ága van egy növénynek, annál dúsabban fog virágozni! Ha eddig féltél a metszéstől, remélem, hogy idén mindenképpen belevágsz, mert tényleg nagyon megéri!
