Shiitake gomba (Lentinula edodes) a második leggyakrabban termesztett ehető gomba a világon, mely Ázsiában őshonos. A gombát étkezésekhez friss, valamint szárított formában is használják. Gyógynövényként való használata is elterjedt szerte a világban.
Állatkísérletek során tumorellenes, koleszterinszint-csökkentő és a vírus-ellenes hatású vegyületeket is találtak a shiitake gombában. Azonban további klinikai vizsgálatok szükségesek annak megállapítására, hogy valóban használható-e a shiitake gomba az embereket nagy számban megbetegítő rák és más betegségek gyógykezelésére. A legfontosabb persze a kiegyensúlyozott étkezés, melynek része lehet a shiitake gomba rendszeres fogyasztása is.
Shiitake gomba rendszeres fogyasztását a rák és az AIDS esetében az immunrendszer megerősítésére szokták kiegészítésként leginkább javasolni szerte a világban. Emellett segíthet megelőzni a szívbetegségeket, csökkentheti a koleszterin szintet, és segíthet a különböző fertőzések, mint például a hepatitis esetében is, mivel megakadályozza a vírusok szaporodását. A shiitake gomba fogyasztását preferálók azt állítják, hogy mind a gomba kalapja, mind a szára hasznos lehet, és a gomba hatása attól függ, hogy hogyan készítik el.
A SHIITAKE GOMBA TARTALMAZHAT TÖBB OLYAN VEGYÜLETET, MELY JÓ HATÁSSAL VAN AZ EGÉSZSÉGRE. MELYEK EZEK?
A lentinan az egyik, mely megállítja vagy lassítja a tumor növekedését.
Egy másik komponense, az aktivált hexóz-tartalmú vegyület (más néven 1,3-béta-glükán), csökkenti a daganat aktivitását, és csökkenti a rák kezelésére használt kemoterápia mellékhatásait.
A gombák tartalmaznak eritadenine-t is, amelyről úgy gondolják, hogy a koleszterinszint csökkentésében van nagy szerepe, hiszen gátolja a koleszterin felszívódását a véráramba. Ezeket az állításokat jelenleg is klinikailag vizsgálják.
A shiitake (vagy siitake) gombák neve a japán „shii” (tölgyfa) és a „také” (gomba) szavak összevonásával született meg, és nagyjából annyit jelent, hogy „a tölgyfán termő gomba”. Ezeket a gombákat nem csak ízük miatt kedvelik világszerte, hanem mert kifejezetten egészségesek is. Megfelelő körülmények között a shiitake gombák termesztése durván egy évet vesz igénybe.
1. Szerezd be a gombacsírát
A gombák termesztéséhez nem magokra, hanem gombacsírára lesz szükséged, amelyet farönkökbe kell elültetni, vagyis egész pontosan „beoltani” (ez nem olyan bonyolult, mint amilyennek hangzik). Érdemes elismert, megbízható termelőtől beszerezni a csírákat, hiszen ez a jó minőségű termések egyik alapfeltétele. A csírákat általában két formában lehet megvásárolni – fadugókként, vagy fűrészporral keverve.
A fűrészporos megoldáshoz különleges oltóeszközre lesz szükséged, amibe első alkalommal nem feltétlenül érdemes befektetni, hiszen az sem mindegy, hogy milyen minőségű eszközöket használsz az oltáshoz. Ha tehát nem vagy biztos benne, hogy rendszeresen és nagy mennyiségben szeretnél gombákat termeszteni, akkor eleinte maradj a fadugós megoldásnál. A fadugók használata végtelenül egyszerű – szükséged lesz néhány farönkre, amelyekbe lyukakat fúrhatsz, és bekalapálhatod a dugókat (ezekben vannak a csírák).
Vásárláskor ügyelj rá, hogy olyan shiitake változatot válassz, amely megfelel a területedre jellemző általános időjárásnak. Vannak shiitake gombák, amelyek a meleget, és vannak, amelyek a hideget tűrik jobban, illetve bizonyos fajták minden hőmérsékleten képesek teremni – általánosságban ezekkel érdemes próbálkozni. Akárcsak sok más növénynek, a shiitake gombáknak is vannak különféle fajtái.
Gombacsíra kapható aPaszuly Gazdaboltban
2. Szerezd be a farönköket
A shiitake gombák termesztése nem földben, hanem farönkökön történik. A kereskedő általában ajánlani fog néhány fafajtát, amit érdemes használni az adott shiitake változathoz, de ha nem vagy biztos a dologban, akkor használj vörös tölgyet (elvégre a gomba a nevét is erről kapta). A rönköket legkésőbb 6-8 héttel a levágás után oltani kell, különben más gombák is ellephetik őket. Fontos azonban, hogy legalább 2 hetet várni kell a levágás után, hogy a fában termelődő gombaölő anyagok kiszáradhassanak belőle. A rönkök legyenek tehát legalább 2 hetesek, de nem öregebbek 6-8 hétnél. A rönkök lehetőleg legalább 20 cm vastagok legyenek, hogy a gombáknak legyen elegendő helyük a növekedéshez. Amennyiben hosszú rönköket kapsz, vágd őket 1 méteres darabokra, hogy ne legyenek túl nehezek, ha mozgatnod kell őket. Fontos továbbá, hogy a kéreg vastag legyen rajtuk, mert így lassabban száradnak majd ki a fa belső rétegei. Ha a rönköket fatelepről, előre feldaraboltan szerzed be, akkor győződj meg róla, hogy a beszállítók pontosan tudják, hogy milyen faanyagra van szükséged, és hogy mire tervezed felhasználni, hogy megfelelő „korú” rönköket kaphass.
3. Készítsd elő a szükséges eszközöket
Első körben tehát – mint említettük – nem érdemes befektetni drága oltószerszámokba, kivéve persze, ha biztos vagy benne, hogy nagy mennyiségű gombát szeretnél „ültetni” és termelni. Kezdésnek bőven elegendő lesz a fadugós megoldás, amihez csupán néhány eszközre lesz szükséged: egy fúróra (a dugónak megfelelő vastagságú fúrószárral), némi ragasztószalagra, egy kalapácsra, élelmiszer-tisztaságú parafin viaszra, illetve valamire, amivel felforralod és felkened azt.
A ragasztószalagra azért lesz szükséged, hogy megjelöld a fúrószáron, hogy meddig kell befúrnod a rönkökbe, hogy beférjenek a dugók, a viaszra pedig azért, hogy leszigeteld a dugók körüli részt, lelassítva ezzel a rönkök kiszáradását. A viaszozás csak akkor fontos, ha nem tudsz folyamatosan magas páratartalmat biztosítani a rönkök számára.
4. Jöhet a fúrás
Megvannak tehát a rönkök, a fúró, méretre beragasztott, megfelelő vastagságú fúrószár, és minden egyéb dolog, amit az előbb felsoroltunk. Kezdődhet a fúrás. A legjobb eredmények érdekében egy rombuszmintát érdemes követni. Az első fúrást végezd el néhány centivel a farönk egyik végétől, majd haladj egyenesen lefelé, és 10 centinként fúrj még egy lyukat. Ügyelj rá, hogy az utolsó lyuk legfeljebb néhány centivel a rönk másik végétől legyen. Azért fontos, hogy ne fúrj túl közel a rönkök végéhez, mert ezek a részek száradnak ki a leghamarabb (hiszen a vágásnál nem védi őket a kéreg). Ezzel kész az első oszlopod. A második oszlopot durván 10 centivel arrébb kezdd el, és 5 centivel lejjebb az előző első fúráshoz képest. Ez után ugyan úgy 10 centinként haladj lejjebb. A harmadik sor megint feljebb kezdődjön, ahol az első is, és így felváltva haladj tovább, amíg végig nem érsz a rönkön. Nem érdemes több lyukat fúrni egy rönkbe, mint ahány dugót bele szeretnél helyezni, hiszen a be nem tömött lyukak csak felgyorsítják a rönk kiszáradását. Ez lesz az egész folyamat legidőigényesebb, és legfárasztóbb része, de ha kész vagy vele, akkor túl vagy a nehezén!
5. Kalapáld be a dugókat
Fogd a kalapácsodat, és ütögesd be a dugókat a helyükre – ezen nincs igazán mit túlragozni!
6. Használd a viaszt
Ez a lépés kihagyható, de általánosságban érdemes időt szakítani rá. Olvaszd meg a viaszt és kend be vele a dugók körüli részt, ezzel körbeszigetelve azokat. Nem kell túl vastagon, de ügyelj rá, hogy ne maradjon viaszmentes nyitott felület.
7. Öntözés és türelemjáték
A farönköket egy részben árnyékos helyen tárold, például egy fa lombjának árnyékában. Ha nincs ilyen rész kertedben, akkor használj mesterséges árnyékolást, például valamilyen kifeszített ponyvát. Fontos, hogy a farönkök ne érintkezzenek a talajjal – készíts nekik valamilyen állványt, például a maradék fából. A rönköket egymásra is helyezheted, de csak akkor, ha nem fúrtad teljesen körbe őket. Lehetőleg pakold őket keresztbe, hogy biztosítsd a légmozgást közöttük. A rönköknek mindig nyirkosaknak kell lenniük, és mivel az árnyékban kevesebb eső érheti őket, a folyamatos vízutánpótlást neked kell megoldanod. Szeles, vagy meleg időben gyorsabban száradnak a fák, ezért ilyenkor fokozottan ügyelj az „öntözésükre”. Ehhez nemes egyszerűséggel tölts fel egy kannát vízzel, és öntsd rá a rönkökre, ügyelve arra, hogy mindegyikre bőven jusson a vízből.
8. A türelem gyümölcsei
Megfelelő körülmények között durván 12 hónap elteltével megjelennek majd az első apró gombakezdemények a rönkökön. Amikor meglátod ezeket egy rönkön, fogd meg, és merítsd őket egy kád vagy hordó vízbe egy éjszakára, majd állítsd fel őket függőlegesen (támaszd őket oda valahova, de ügyelj rá, hogy a szél ne dönthesse le őket). Ezután hamarosan szüretelheted is shiitake gombáidat! Reméljük, hogy tanácsaink segítenek abban, hogy sikeresen termesszetek shiitake gombát, de azért mutatok még nektek egy szuper videót is, amiben minden információt megtalálhattok!
Tehetünk a baj ellen, persze, csak ha sikerült felállítani a diagnózist.
Akinek már volt életében fügefája, az tudja, hogy ha más nem is, előbb-utóbb a sárga levelek biztosan okot adnak némi aggodalomra. Évről évre újra felmerül a kérdés a növénybarátok körében és a válaszok sem váratnak sokáig magukra. Bár a legtöbbször az okokat boncolgató válaszok igencsak eltérnek egymástól, időnként még egymásnak is ellentmondanak. Éppen ezért összpontosítsunk most csak a legfőbb okokra! Ezekben egy dolog biztosan közös, ez pedig nem más, mint a növényt ért stresszhatás.
A fügefa és édes gyümölcse egyre népszerűbb a hobbikertészek körében szerte a világon, így nálunk is. Míg egykor csupán a Földközi-tenger mediterrán éghajlatú térségére volt jellemző a növény, manapság már szinte mindenütt megtalálható, ahol kellően enyhe a tél. A növénynek viszonylag kevés kártevője ismert, és nem bonyolult a szaporítása sem, ezért csodálkozunk rá néha, hogy miért is bukkan fel újra és újra a levélsárgulással kapcsolatos kérdés? Erre keressünk az alábbiakban a választ!
A füge sárguló lombjának lehetséges okai
Éppúgy, mint az embert, a növényeket is érheti stresszhatás, ami például a levelek sárgulásában mutatkozik meg. Ami a legfontosabb, hogy sikerüljön beazonosítanunk a stressz okát. A stresszhatásoknak négy olyan fő területe ismert, amelyek mindegyike a füge leveleinek sárgulását vonja maga után.
1. Víz
Minden bizonnyal a víz, illetve annak hiánya okozza a legnagyobb stresszhatást a fügefának. A sárga levelek utalhatnak vagy a túl sok, vagy a túl kevés vízre. Nekünk, kertészeknek nem árt szem előtt tartanunk ezzel kapcsolatban, hogy honnan is származik a növény.
A meleg és száraz éghajlatú mediterrán országokban a fügefa gyökerei a felszín közelében nőnek, hogy képesek legyenek magukba szívni minden csepp esőt, amely a földre hull. A növény által fel nem vett vizet gyorsan elvezeti a porózus talaj. Hogy megelőzzük a levelek sárgulását, gondoskodjunk róla, hogy a fügefánk mintegy hetente egyszer megkapja a számára szükséges vízmennyiséget vagy eső, vagy öntözés formájában. A fügefát jó vízelvezető képességű talajba ültessük, és egy esetleges átültetéskor ne keverjünk nedvességmegtartó adalékanyagokat a talajába. Ehelyett a töve köré terítsünk szét vastagon talajtakaró mulcsot, hogy több nedvesség maradjon a talajfelszín közelében.
2. Az átültetéssel járó sokkhatás
Nem az a helyzet esetleg, hogy a sárguló levelű fügefánkat nemrég átültettük? Mind a konténeres, mind a kertbe kiültetett fügefa átültetése stresszhatással járhat a növény számára, olyannyira, hogy ennek következtében leveleinek akár egyötödét is elveszítheti. Sárga leveleket a hőmérsékletingadozások is eredményezhetnek. Már a faiskola és a kertünk hőmérsékletének különbsége is elegendő lehet a levélhulláshoz, ha pedig az éjszakai hőmérséklet 10 °C alá csökken, erre a növény levélsárgulással válaszolhat.
Bár az átültetéssel járó sokkhatással rendszerint megbirkózik a növény, mi is sokat segíthetünk neki ebben, mindenekelőtt azzal, hogy megteremtjük a szakszerű átültetés feltételeit.
3. Tápanyagok
A növény számára az egészséges sejtnövekedéshez és -osztódáshoz elengedhetetlen a nitrogén. Enélkül a kloroplasztok (az apró sejtszerkezetek, amelyek a növény zöld színét adják) nem tudnak elegendő tápanyagot és energiát biztosítani a fügefa számára. Ha a környezeti tényezőkben egyébként nem állt be semmilyen jelentős változás, a sárga vagy sárgászöld színű színű levelek a nitrogénhiányt is jelezhetik.
A fügefa évenkénti trágyázása rendszerint hamar orvosolja a problémát, azt azonban ne várjuk, hogy a már megsárgult levelek visszazöldüljenek. A sárga levelek előbb-utóbb lehullanak, ezek helyett idővel új, egészséges, zöld levelek nőnek majd.
4. Kártevők
Végezetül, a fügefa rovarfertőzöttsége szintén okozhat sárguló leveleket. Bár egy erős, egészséges fa csak ritkán fertőződik meg, a pajzstetvek, takácsatkák, illetve viaszos pajzstetvek valamennyien okozhatnak számottevő kárt a lombban, amely a levelek sárgulását, majd lehullását vonja maga után. Rovarölő szerekkel, illetve rovarölő szappannal tudjuk orvosolni az ilyen jellegű problémát.
Bár a sárguló lombú fügefa zavaró tényező és ezért nem kevés fejtörést okoz a kertészeknek, ez az állapot a legtöbbször nem végzetes a növényre nézve. Kellő odafigyeléssel és a lehetséges stresszhatások kivédésével orvosolhatjuk a bajt.
Hogyan védekezhetünk a harlekinkaticák ellen Egyre több helyen okoznak problémát a harlekinkaticák, nagyon sok megjelent belőlük idén is. Ahogy egyre közeledik a hűvösebb idő, úgy egyre inkább próbálnak melegebb helyre behúzódni ezek az élőlények. De mit tehetünk ellenük? Ezt mondjuk most el nektek
.
Nagyjából 3-4 évvel ezelőtt kezdtek el terjedni hazánkban a harlekinkaticák. Ezek az állatok főleg a levéltetvek és a pajzstetvek legnagyob ellenségei, ezért Amerikában elkezdtek védekezni a segítségükkel. Azonban hihetetlen mértékben elszaporodtak, 1960 körül megjelentek Európában, először szabadföldön, majd a kis kertekben is egyre többet lehetett látni belőlük. A legnagyobb baj az velük, hogy hihetetlenül el tudnak szaporodni, az ősz közeledtével képesek ellepni az egész házat. A másik problémát az jelenti, hogy mivel levéltetvekkel táplálkoznak, ezek hiányában elkezdik az őshonos katicák lárváit is elfogyasztani, megrágja az almát, a körtét és a málnát is
Harlekininvázió Svédországban
Harlekinkatica elleni védekezési módok
Hihetetlen felvételek! A harlekinkaticák vörösre változtatták a fákat és a házakat az egész városban, eszméletlenül sokan vannak, remélem azért nem lesz ilyen a helyzet soha.
A védekezést nagyban megnehezíti az, hogy azok a vegyszerek, amik biztosan elpusztítaná, az megöl más rovarokat is, köztük az őshonos katicát is. Az egyik legjobb védekezési mód az, hogy nem engedjük be a házba
Ezt úgy tehetjük meg, hogy az ősz közeledtével, szilikonnal tömítjük az ablakokat, ajtók körüli nyílásokat és minden olyan helyet, ahol van rá esély, hogy bejussanak a katicák. Ha szükségét érezzük, akkor az ablakokra, ajtókra helyezhetünk szúnyoghálót is.
Ha a katicák már bejutottak a házba, akkor minél hamarabb el kell őket távolítani, és meg keresni azt a helyet, ahol bejutottak. Az eltávolítás legjobb és legegyszerűbb módja a porszívó. Gyűjtsük őket a porzsákba, majd szabaduljunk meg tőlük. Semmiképpen ne szedjük össze őket kézzel, mivel könnyen összenyomhatjuk és akkor sárgás nyomott hagynak a falon.
Háztartásokban mellőzzük a vegyszeres védekezést, sokan mondták, hogy a rovarirtó szerek hatásosak, de általában csak akkor hatnak, ha közvetlenül érintkeznek vele, ez pedig ritkán sikerül.
A problémát egyébként az jelenti, hogy mezőgazdasági kultúrákban még nem sikerült megoldani az irtását, és ezért rengeteg van belőle.
Sajnos annyira elszaporodtak, hogy most már csak gyéríteni lehet őket. Erre a legjobb megoldás a hideg lehet, ezért fontos, hogy biztosítsuk azt, hogy ne jussanak be a házba.
Fontos, hogy mielőtt végezne velük bárki is, bizonyosodjon meg arról, hogy valóban harlekinkaticáról van szó, nem pedig egy őshonos katicáról.
Hull az alma a fáról? Pánikra – nagy eséllyel – semmi ok!
Számos különböző oka lehet annak, ha az almák idő előtt elkezdenek hullani a fáról. Ezen okok egy része miatt ráadásul nem is feltétlenül kell aggódnunk. Az első lépés annak kiderítése, meghatározása, hogy miért is potyog le az éretlen termés. Ezután következhet annak felmérése, hogy szükség van-e valamilyen beavatkozásra, hogy a problémának vélt jelenséget orvosoljuk. Az alábbiakból minden fontos részlet kiderül!
Mitől hull le az alma?
Kezdjük a legegyszerűbb és leggyakoribb okokkal, amelyek miatt az alma idő előtt búcsút inthet a fának. Sok esetben a korai almapotyogás egész egyszerűen nem más, mint természetes gyümölcsritkulás. A fa ily módon szabadul meg a termés feleslegesnek ítélt részétől. Ez nem szükségszerűen negatív jelenség. Oly annyira nem, hogy mi magunk is besegíthetünk az almafának ebben a folyamatban: célszerű az érőfélben lévő almatermést – a virágzást követően hat héttel – annyira megritkítanunk, hogy egymástól 10-15 cm-re csupán egy-egy termés helyezkedjen el az ágakon. A termésritkítás igen hasznos: egyrészt megelőzhetjük, hogy a túl nagy súly alatt meghajoljanak, letörjenek az ágak, másrészt lehetővé tesszük a fának, hogy csak a legszebb, legnagyobb, legegészségesebb terméseket érlelje be.
A termés mennyiségének természetes csökkenése rendszerint május végén, júniusban következik be, és július elején (kb. 8 héttel a virágzást követően) éri el a csúcspontját. Az almán kívül többek között a körténél is megfigyelhető ugyanez a jelenség. Ha az időjárás hűvös és csapadékos, a júniusi gyümölcshullás felerősödhet és a szokásosnál is tovább tarthat. Emiatt nem érdemes azonban aggódnunk, mivel már akkor is bő termésre számíthatunk, ha minden 20 virágból csupán egynél történik meg a terméskötődés. Nem kell tehát amiatt nyugtalankodunk, hogy elveszítjük a termést egy részét. A természet így csökkenti a rivalizálást, hogy elegendő erőforrás álljon a növény rendelkezésére ahhoz, hogy a termést gond nélkül be tudja érlelni.
Ha a júniusi gyümölcshullás aggasztóan nagy mértékű, a jövőre nézve annyit mindenképpen érdemes megtennünk, hogy a fa szakszerű megmetszésével több fényt engedünk be a korona belsejébe. Emellett a nitrogénhiány is hibás lehet, ezért ajánlatos komplex műtrágyát kijuttatnunk. Ezzel azonban bánjunk csínján, nehogy aztán a túlzásba vitt trágyázás (túl sok nitrogén) váltson ki gyümölcshullást.
A vízhiány szintén előidézheti az almák idő előtti lehullását. Ezért mindenképpen fordítsunk kiemelt figyelmet a rendszeres öntözésre, továbbá terítsünk szét talajtakaró mulcsot az almafa töve köré, hogy elősegítsük a nedvesség megtartását, valamint szabályozzuk a talaj hőmérsékletét.
Az almahullás egyéb lehetséges okai
A gyümölcshullás egyéb lehetséges okai már nem ennyire szívderítőek. Kártevők, illetve betegségek szintén kiválthatnak gyümölcshullást. Emiatt fontos például a megelőző permetezés. Permetezéskor ügyeljünk arra, hogy mindenben a gyártó által a szer csomagolásán feltüntetett utasítások szerint járjunk el, és ne permetezzünk például a beporzás idején, hacsak nem szeretnénk kiirtani a méheket és más beporzó rovarokat. Egy bizonyos: nélkülük termésre sem számíthatunk!
A beporzók rovarokról szólva, az almafa gyümölcshullását okozhatja az is, ha a virágzás ideje alatt nem megfelelő volt a beporzás. Éppen ezért próbáljuk meg a beporzó rovarokat az almafa 15 méteres körzetén belülre csalogatni. Segítsük elő a méhek és más hasznos rovarok tevékenységét úgy, hogy az almafa közelébe társnövénynek a beporzó rovarok számára vonzó virágos növényeket ültetünk. Az is nagyon fontos, hogy kerüljük a rovarölő szerek használatát az almafa virágzása idején.
Hírek
Gyümölcsöket pusztító darazsak
A darázs ugyan úgy szereti az édes, nedvdús gyümölcsöket, mint mi, kertészkedő emberek. Hogyan bizonyítsuk be nekik, hogy mégis miénk a kert?
Érés ideje alatt a gyümölcsök illata odavonzza a darazsakat. Erős rágó szájszervükkel szabálytalan alakú, különböző nagyságú mélyedéseket rágnak a gyümölcs húsába. A sebzések nyomán hamarosan elrohad a gyümölcs a moníliás fertőzést követően. Száraz, hosszú nyarakon a darazsak szomjúságuk miatt fokozottabban keresik a nedvdús gyümölcsöket.
Éhesek, szomjasak
Védekezés
Kertben, ház körül a darázsfészkek irtásával csökken a gyümölcsökön okozott kártételük is. Csalogatásukra beváltak a sárga vagy egyéb színes, erjedő gyümölcslével vagy sörrel feltöltött csapdák, melyeket házilag is készíthetünk.
Ha a díszfánk lombja idő előtt megváltoztatja a színét
Ha a fánk levelei túl korán kezdenek színeződni, joggal gondolhatjuk, hogy valami nincs rendben.
Nincs, akit ne töltenének el csodálattal az őszi kert ragyogó színei. De mi a helyzet akkor, ha egy fa lombja idő előtt kezd sárgulni, azaz még javában zöldnek kellene lennie, hiszen még csak augusztust mutat a naptár? Jó pár kérdést felvet a levelek túl korai sárgulása.
Ha azt tapasztaljuk, hogy egy fa lombja a vártnál korábban kezd sárgulni, ez jó eséllyel arra utal, hogy valami baj van a kondíciójával. A levelek korai elszíneződése stressz jele is lehet, amelyet úgy kell felfognunk, mint vörösen villogó vészjelzést a növény részéről.
diszfa lombja ido elott sargul 03
A lombozat korai színváltozása
Amikor a környezeti tényezők miatt a fát ért stressz már olyan mértékű, hogy megváltozik tőle a lomb színe, akkor gyakorlatilag egy néma segélykiáltás szemtanúi vagyunk. Egy fa levelei a klorofill hiánya miatt normál körülmények között is megváltoztatják a színüket. Ez akkor jellemző, amikor a fa elkezd felkészülni a télre, de akkor is előfordulhat, ha olyasvalami történik, amit a fa vagy cserje a zavartalan fennmaradása szempontjából veszélyként, fenyegetésként érzékel.
Számos biológus úgy véli, hogy a levelek korai színváltozásával a fa kísérletet tesz arra, hogy megszabaduljon a rovarkártevőktől, különösen azoktól, amelyek a szöveteikben keringő nedvvel táplálkoznak, azaz azt szívogatva károsítják és gyengítik a növényt. Ezeknek a rovaroknak tehát élelemforrásként szolgálnak a kiszemelt fák és cserjék, és amikor megkezdődik a levelek elszíneződését kiváltó kémiai folyamat, ez azt jelenti számukra, hogy vége az ingyen menzának. A kártevőknek nincs más választásuk, mint továbbállni és más élelemforrást felkutatni.
Abban az esetben, ha egy fa leveleinek csupán egy része kezd túlságosan korán vörösre színeződni (ez különösen jellemző a juharfélékre), legtöbbször egy-egy ág elszáradása, elhalása okolható a jelenségért. Esetenként a nitrogénhiány is felelős lehet.
diszfa lombja ido elott sargul 02
Mit tegyünk a stressz sújtotta növénnyel és a korai levélelszíneződés ellen?
A levelek idő előtti elszíneződése lényegében egy védekező mechanizmus, amely lehetővé teszi, hogy a stresszhatásnak kitett cserje vagy fa legalább egy bajforrást kiiktasson ezzel.
De milyen feladatot ró mindez a kertészre? Azt, hogy célszerű alaposan megvizsgálnunk, szemügyre vennünk az adott fát, hogy nem látjuk-e rajta sérülés jeleit, például természetes repedéseket vagy akár fűnyíró okozta károsodást. Tegyük fel magunknak azt a kérdést is, hogy vajon a tartósan aszályos nyári hetek, hónapok alatt gondoskodtunk-e a fa rendszeres öntözéséről? Jutott-e a fának az egészséges fejlődéshez szükséges elegendő tápanyag? Továbbá, nem szállták-e meg rovarkártevők?
Ha ezekre a kérdésekre megvan a válasz, máris sokkal könnyebb változtatunk, korrigálnunk a korai levélszínváltozást kiváltó körülményeken. Ha egy mód van rá, a növényen esetlegesen felfedezett sebeket, sérüléseket kezeljük, csapadékmentes időjárás esetén ne sajnáljuk az öntözővizet, továbbá rendszeresen vizsgáljuk át a növényt, hogy nem találunk-e rajta rovarfertőzöttségre utaló jeleket.
A fa lombjának elszíneződése nem jelenti tehát a világ végét, mindössze azt jelzi, hogy a fának mielőbb hathatós segítségre van szüksége, amelyet – ha körültekintően járunk el – az esetek zömében képesek is vagyunk megadni neki.
